„Uram, adj nékem jó gondolatot” – 2023. december 17. – Szent Ősatyák Vasárnapja – szegedi Szent György Nagyvértanú templom

2023. december 17. – Szent Ősatyák Vasárnapja

Szent Dániel próféta és a három szent babiloni ifjú: Ananja, Misaél, Azarja (Kr. e. 6. sz.).

Szent Patermuthiosz, Koprisz és Alexandrosz (Sándor) vértanúk (361-363).

Kol 3,4-11; Lk 14,16-24. Harmadik hang.

(Hal és bor fogyasztása meg van engedve)

+

 

Szent György sírja
Szent György nagyvértanú imája, melyre szenvedése előtt kis haladékot kért, hogy elmondhassa
Uram és Istenem, Te vagy, akihez születésemtől fogva tartozom, és akibe minden reményemet vetettem; Te vagy, aki bátorságot adtál és felkészítettél e küzdelemre; Te, aki édes reményem vagy, ígéret, akiben nem csalatkozom, a szent lelkek állhatatos szerelme; Te, aki figyelmesen vizsgálod szívünk szándékait, és teljesíted kívánságainkat, mielőtt kérésünkkel Hozzád fordulnánk; kérlek, segíts, hogy e küzdelem, melyet neved megvallásáért vállaltam, sikeres véget érjen, és fogadd magadhoz lelkemet; és ha sértetlenül megóvod a gonosz lelkektől, számláld azok közé, akik kezdettől fogva örvendeznek Benned. Bocsásd meg, Uralkodóm, e népnek mindazt, amit ellenem tudatlanságból  elkövetett, és méltasd őket arra, hogy valóban megismerjenek Téged, mert áldott vagy mindörökkön örökké. Ámin.
Apostoli olvasmány (Kol 3,4-11)
Felolvasás Pál apostolnak a Kolosszéiekhez írt leveléből!
Testvéreim!
Amikor pedig Krisztus, a ti életetek, megjelenik, akkor majd ti is megjelentek vele együtt a dicsőségben.
Irtsátok ki tehát tagjaitokból azt, ami földi: a paráznaságot, a tisztátalanságot, a bujaságot, a gonosz kívánságot és a kapzsiságot, ami nem más, mint bálványimádás. Miattuk érkezik el Isten haragja a hitetlenség fiaira. Ti is ezeket műveltétek egykor, amikor köztük éltetek. Most azonban vessétek el magatoktól mindezeket: a haragot, az indulatosságot, a rosszakaratot, szátokból a káromlást és a rút beszédet. Ne hazudjatok egymásnak, ti, akik levetettétek a régi embert cselekedeteivel együtt, és magatokra öltöttétek az újat, aki teremtőjének képmására állandóan megújul a teljes megismerésig. Itt nincs már többé görög és zsidó, nincs körülmetéltség és körülmetéletlenség, nincs barbár, szkíta, szolga és szabad, hanem Krisztus minden, mindenkiben.
Evangéliumi olvasmány (Lk 14,16-24)
Felolvasás Lukács Szent Evangéliumából

(Példabeszéd az ünnepi lakomáról)

Abban az időben ezt mondta az Úr:
»Egy ember nagy vendégséget rendezett és sokakat meghívott. A vacsora órájában elküldte szolgáját, hogy szóljon a meghívottaknak: „Jöjjetek, mert már minden el van készítve!” De azok közül sorra mindegyik kezdte magát kimenteni. Az első azt mondta neki: „Földet vettem, el kell mennem megnézni; kérlek, ments ki engem!” A másik meg azt mondta: „Öt pár ökröt vettem, megyek kipróbálni őket; kérlek, ments ki engem!” Egy másik azt mondta: „Most nősültem, azért nem mehetek!” Amikor a szolga visszatért, jelentette mindezt urának. Erre a házigazda megharagudott, és ezt mondta szolgájának: „Menj ki gyorsan a város tereire és utcáira, és hozd be ide a szegényeket, bénákat, vakokat és sántákat!” A szolga jelentette: „Uram! Megtörtént, amit parancsoltál, de még mindig van hely.” Akkor az Úr ezt mondta a szolgájának: „Menj ki az utakra és a sövényekhez! Kényszeríts mindenkit bejönni, hogy megteljék a házam.” Mondom azonban nektek, hogy azok közül, akik hivatalosak voltak, senki sem ízleli meg a lakomámat.«

+

Uram, adj nékem jó gondolatot!

Így hangzik Aranyszájú Szent Jánosnak a nap 15. órájára szóló kérése.[1]

Egy családban tragédia történt: az anya a szülés után váratlanul elhunyt, az újszülött pedig él.

Nincs senkiben nagyobb szeretet annál, mint aki életét adja azokért, akiket szeret (Jn 15,13).[2]

A családtagoknak azonban megrendült a hite.

Ne ítéljünk elhamarkodottan! Ha velünk történt volna, mi hogyan fogadtuk volna ezt a próbatételt?

„Ó, Uram, mentsd meg őket és bennünket is, hogy semmilyen körülmények között se hagyjunk el téged! Tisztaságos és alázatos Urunk, adj nékünk jó gondolatot, ártatlan és alázatos gondolkodást amikor Előtted állunk és amikor felebarátunk előtt állunk!”

Karácsony előtti vasárnap, az Ősatyák Vasárnapján emlékezünk meg Dániel prófétáról és vele együtt arról a három szent babiloni ifjúról, akiket Nabukodonozor a tüzes kemencébe vetett, mert nem voltak hajlandók leborulni az arany képmás előtt. A három ifjú így felelt a királynak:

Nem szükséges, hogy feleljünk erre neked, mert íme, a mi Istenünk, akit tisztelünk, ki tud ragadni minket az égő tüzes kemencéből és ki tud szabadítani minket, ó király, a kezedből. De ha ezt nem akarná is, tudd meg, király, hogy isteneidet akkor sem tiszteljük, és az aranyszobrot, amit állíttattál, nem imádjuk (Dán 3,16-18).

Nem hordoztak magukban rossz gondolatokat és nem zúgolódtak, tanítja Áthoszi Szent Paísziosz: „Istenünk, miért nem avatkoztál be értünk, akik a Te törvényeidet szerettük? S most a kemencébe vetnek minket!” Ehelyett csak saját magukat vádolták, a szent és ártatlan ifjak magukra vették egész népük minden vétkét, népük nevében gyóntak, Istent pedig ilyen szavakkal dicsőítették:

Áldunk és dicsőítünk Téged, atyáinknak Istenét; fenséges a Te neved örökkön-örökké. Mert Te igazságos vagy mindenben, amit Te cselekszel. Minden tetted igaz, a Te útjaid egyenesek. Minden ítéleted igaz. Igazságos a Te büntetésed mindabban, ami sújt bennünket… Igen, igazság és igazságosság szerint hoztad ezt ránk a bűneink miatt… Nem engedelmeskedtünk a Te parancsaidnak, nem vettük figyelembe azt, amit Te a mi javunkért parancsoltál meg. Mindazt, amit ránk küldtél, mindaz, amit velünk megtettél, mindent a Te igaz döntésed szerint cselekedtél (Dán 3,24-45).

Milyen jó gondolkodásról tettek tanúságot!

És Dániel, akit alattomos vádak alapján már Dárius perzsa király dobatott az oroszlánok vermébe, hogyan válaszolt a királynak, amikor másnap reggel nagy aggodalommal a verem szájához ment, hátha még életben találja Dánielt:

Dániel, az élő Istennek a szolgálója! A te Istened, Akit szüntelenül szolgálsz, meg tudott menteni téged az oroszlánoktól?

Erre ezt válaszolta neki Dániel:

Ó király, örökké élj. Az Istenem elküldte egyik angyalát, aki lezárta az oroszlánok száját…a király ennek igen megörült (Dán 6,17-23).

„Ha Dániel prófétának rossz gondolatai lettek volna – mondja ismét Áthoszi Szent Paísziosz -, akkor így válaszolt volna a királynak: ’Te zsarnok, engem, ártatlan embert eledelül az oroszlánok elé vetettél, s most még azt kérdezed, hogy vagyok?’ Dániel azonban jó gondolatokat táplált, s békés hangon válaszolt a királynak, s Isten ezért olyan lelkületet adott az oroszlánoknak, hogy békésen viszonyuljanak hozzá.”

Milyen jó gondolkodásról tett Dániel tanúságot!

Ne feledjük a legfontosabbat! Dániel és a három szent ifjú Isten szolgái voltak, az eljövendő Messiásról és a feltámadásról jövendöltek. Az Úr Jézus Krisztus, Isten Fia pedig, amikor eljött, és miután az Atya minden küldetését elvégezte itt a földön, az ember megkínozta és a keresztre küldte. Ő pedig nem fenyegetőzött, nem emlékeztetett a bosszúállásra, hanem így imádkozott értük:

Atyám! Bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek (Lk 23,34)!

Milyen jó gondolkodásról tett a mi Urunk tanúságot!

Mint mondjunk most a nagy vendégségre szóló meghívásról, a jó, ártatlan és tiszta gondolkodásról? Isten hívásáról az ő országába, az ő asztalához és az eucharisztia asztalához, amelyet, bár tudtak róla, sokan visszautasítottak? Nem így lett volna illő válaszolni?

„Uram, hálával fogadjuk a meghívást, nagy örömmel megyünk, és nem megyünk üres kézzel!”

Miért nem így válaszoltak a mai evangéliumi példabeszéd szereplői? Helyettük nézzünk inkább mi, magunkba: Miért lettünk közömbösek, miért lettünk szeretetlenek, hidegek, emberi bűneinkért Istent vádolók? Miért lettünk kultúr-keresztények? Kihűlt bennünk az első szeretet, a korábbi lelkesedés, a korábbi buzgóság Isten iránt? Megaláztatás, meg nem értés ért bennünket? Sikertelenség az életben vagy a pályánkon? És erre megrendült a hitünk? Vagy talán ellene mondtak hitünknek, és hitünk nem állta ki a próbát, és ezért elhagytuk az Urat?

Nem valódi, nem kipróbált az a hit, amely soha nem találkozott ellentmondással?

Gondoljunk most ismét a Keresztre-fesztettre! A három ifjúra a kemencében. Dánielre az oroszlánok vermében.

Uram, adj nékem jó gondolatot!

„Most, karácsony közeledtével, adj nékünk, Urunk, jó, tiszta, ártatlan s alázatos gondolkodást. Akkor is, amikor Előtted, akkor is, amikor felebarátunk előtt állunk!”

[1] „Huszonnégy ima a nappal és az éjjel minden órájára.”

[2] Simon Tamás László fordítása szerint.

I. T.

2023. Szent Ősatyák Vasárnapján

Tropárionok
Feltámadási tropárion, 3. hang
Ősatyák Vasárnapjának tropárionja, 2. hang
Hitben megigazultakká tetted az ősatyákat, a pogányok közül őáltaluk eljegyezve az Egyházat. Dicsőségben büszkélkednek a szentek, mert az ő magvukból való a dicső Gyümölcs, aki mag nélkül szült Téged. Az ő esedezéseik által, Krisztus Istenünk, irgalmazz nekünk.    
Szent György tropárionja, 4. hang
Mint a foglyoknak szabadítója, és szegényeknek oltalmazója, betegeknek orvosa, királyoknak pártfogója, győzedelmes György nagyvértanú, járj közre Krisztus Istennél, hogy üdvözítse a mi lelkünket!

 

Ősatyák Vasárnapja kondákionja, 6. hang
Dicsőség az Atyának és Fiúnak és Szentléleknek, most és mindenkor és mindörökkön örökké. Ámin.
Nem tisztelve a kézzel alkotott képet, hanem az iratlan Valóságtól felpáncélozva, ó, boldogságosak, megdicsőültetek a tűznek torkában; az elviselhetetlen láng közepében állva, az Istent hívtátok segítségül: Siess, ó, Könyörületes, és igyekezz segítségünkre mint irgalmas, mert akarva megteheted.
 Karácsony előünnepének kondákionja 3. hang

Article written by imrenyi

Vélemény, hozzászólás?

Tovább az eszköztárra