2021. május – augusztus

Kelet Hírei Keresztény Testvéreinknek

Szegedi Szent György ortodox templom                                          

Szeged, Kazinczy u. 7.

2021. május – augusztus

 

__________________________________________________________________

Kronstadti Szent János (†1908) – „Istenről”

Uram! A te neved Szeretet: ne taszíts el engem, tévelygőt! A te neved Erő: erősíts meg engem, erőtlent és elbotlót! A te neved Világosság: világosítsd meg lelkemet, amely elsötétült a közönséges szenvedélyektől. A te neved Békesség: nyugtasd meg háborgó lelkemet! A te neved Irgalmasság: ne szűnjön meg irgalmad irántam! Uram, bárcsak hozzád, az Egyetlenhez kötődne a szívem, és semmi, de semmi földi dologhoz: hiszen a földi dolgokhoz való kötődésbe fájdalom, szorongató érzés és gyötrelmek vegyülnek; bárcsak semmi sem lenne olyan drága a szívemnek a földiek közül, hanem egyedül az Urat tartanám becsben mindenekfelett, s minden mennyei dolgot, valamint a képmására alkotott, halhatatlan, értelmes, okos lelket, Isten ajkának szabad leheletét. Csak ne volna a szívnek semmiféle földi bálványa: pénz, ételek, ruhák, rangok, kitüntetések és egyebek. A legegyszerűbb, nem túl ízletes ételt kell magunkhoz vennünk, hogy ne vonzza magához a szívünket, és egy keveset – csupán azért, hogy erőre kapjunk. Van egy Tanítóm, aki élettel ajándékoz meg: minden szava – az élet szava, vagyis: igazság. Mindenben hiszek neki, mindabban azonban, amit hallok – a gondolataimban és a szívemben, vagy az emberektől –, s ellenkezik az ő szavával, nem hiszek, és hazugságnak, lelki halálnak tartom. Minden igazságot mondj és tégy kételkedés nélkül, bátran, keményen, határozottan! Kerüld a kétkedést, félénkséget, lankadtságot és határozatlanságot! „Mert nem a félelemnek lelkét adta nekünk az Isten, hanem az erő, a szeretet… lelkét” (2Tim 1,7). Urunk: az erők ura (vö. 1Pt 3,22). Légy olyan biztos az Úr közelségében, hogy magad is érezd, Istenhez imádkozva nem csupán gondolatban vagy a szíveddel, hanem az ajkaddal is megérinted őt. „Közel van hozzád az ige, a szádban és a szívedben” (Róm 10,8), azaz: maga Isten. Mindenképpen őrizd meg a szívbéli egyszerűséget: a hit, a remény, a szeretet, a szelídség, az alázat, a jámborság egyszerűségét. Minden jó Istentől származik, számunkra pedig Isten a legfőbb jó: ez tehát a hit, a remény és a szeretet egyszerűsége. „Jöjjön el a te országod” – vagyis teljes uralmad a szívünkben. Vajon nem én vagyok-e a mindened, én: az Atya és Fiú és Szentlélek – a te Istened, életed, nyugalmad, örvendezésed és boldogságod? Nem én vagyok-e a gazdagságod, ételed-italod, ruházatod és mindened, amid csak van? Mégis mihez ragaszkodsz?  Talán a porhoz?  Mit sajnálsz tőlem a felebarátod személyében?  Vajon a port? Tőlem, aki mindent teremtettem, tőlem, aki képes vagyok a földet és a köveket kenyérré változtatni, s a sziklából vizet fakasztani? Légy mindig velem és bennem, s mindig nyugodt, vidám leszel. Csalatkozott-e valaha is a reményed énbennem? Talán nem nyugtattalak és elevenítettelek meg mindig? Az Úr megteremtett: a nemlétből a létbe hívott; szenvedései és halála által felemelt engem, az elbukottat; bűnösként megtisztított, s a fiává fogadott; az örök javak örökségét ígérte nekem; evangéliumának fényét árasztja rám; atyaként büntet és könyörül rajtam, Napjával megáld,  ételt-italt ad naponta, legfőképpen azonban a leggyönyörűségesebb, életet adó eledelt:  Testét és Vérét kínálja nekem; egészséggel övez fel. Mit is adhatnék neki ezért cserébe? Mivel viszonozhatnám? Semmivel sem, hacsak nem azzal, hogy erőmhöz mérten megőrzöm hűségemet iránta: megtartom parancsolatait, és állhatatosan, keményen ellenállok a bűnnek s az ördögnek. (Kronstadti Szt. János: Életem Krisztusban. VII. Istenről. (Ford. Havasi Á.) JEL – Odigitria, Budapest, 2014)

+

Az Úr Életadó Keresztjének Kivitelére (augusztus 1.)

(Olvasandó: János 19,6-11;13-20;25-28;30-35)

Ez a jórészt ismeretlen ünnep Konstantinápolyból származik. A betegségek és járványok miatt, amelyek igen gyakran augusztus hónapjában jelentkeztek, ősi idők óta kialakult az a hagyomány, hogy augusztus elsejének előestéjén kihozták Krisztus Életadó Keresztjét a császári kincstárból, a Szent Bölcsesség templomának oltárára helyezték, majd másnap kivitték az utakra, terekre, hogy megszenteljék a várost és elhárítsák a betegségeket. A Szent Kereszt körbehordozása, könyörgő istentiszteletek tartása a város számos pontján egészen Nagyboldogasszony ünnepéig tartott, majd kitették hódolásra a hívő nép számára.

Ebben az évben, augusztus elsején, vasárnap, mi is kitettük a szegedi Szent György Nagyvértanú templom közepére a Szent Keresztet. Vajon egy ősi szokásról van-e szó, amely valószínűleg még az első évezredből származik, és az akkori hagyományokat tükrözi, vagy valami sokkal többről? Hajlamosak vagyunk a régmúlt keresztény idők szokásait “a régmúlt gondolkodásának” tekinteni, amely ma, a „modern” időkben már csupán szokást jelent. Pedig ennél sokkal többről van szó. Emlékezzünk csak arra, amikor Mózes bedobta botját a Keserű-forrás vízébe és a víz iható, édesvízzé változott. Vagy amikor a sziklára ütött botjával és víz fakadt a sziklából. A hit és az imádság megszenteli és meg is változtatja az anyagi világot. Gondoljunk az évenkénti lengyelországi, grabarkai zarándoklatokra, Színeváltozáskor, amelynek eredete a 18. században keresendő. Egy istenfélő öregnek háromszor üzente meg Isten, hogy ácsoljanak keresztet, vigyék fel a közeli Grabarka hegy csúcsára, és meg fog szűnni a kolerajárvány. Az Egyház hitelesnek fogadta el az igaz ember háromszori látomását, körmenettel és imádsággal vitték fel a keresztet, felállították a hegy csúcsán, és a járvány rövid időn belül megszűnt. Vagy gondoljunk a vízkereszti nagy vízszentelésre, amikor hitünk szerint megváltozik a víz természete: a megszentelt víz a Jordán vizévé válik, amelyben Krisztus egykor megkeresztelkedett. Klinikai, laboratóriumi vizsgálatokra hivatkozhatunk, amelyek az  tanúsítják, hogy a megszentelt víznek más a természete, mint a „természetes” vízé. Vagy hozzunk egy másik példát is: szentéletű Paisziosz atya (†1994) életében történt, az Áthosz Szent Hegyén. Nagy szárazság volt, Paisziosz atya remetesége körül mindenütt kipusztult a paradicsom, csak az ő kertjében voltak tele a tövek hatalmas paradicsomokkal, roskadásig. Akkor mindenki hozzá járt friss gyümölcsért a környékről.

Az imádság, a szent élet megszenteli a környezetet, meggyógyítja a földek, a testek, a lelkek betegségeit.

A következő gondolat, hogy Az Életadó Kereszt Kivitelének emléknapján János evangéliumának passióját olvassuk. Pilátus irgalmas és igazságos akar lenni Jézussal szemben, mert megérti, hogy ártatlan, semmiféle vétket nem követett el. Hol bukik mégis el? A nép hivatalos vezetői így zsarolják: „Ha ezt elengeded, Nem vagy a császár barátja. Mindaz, aki királlyá teszi magát, ellene mond a császárnak.” Pilátusnak nincs ereje az irgalom és az igazságosság szerint dönteni. Ha elengedi Jézust, hivatalába, talán fejébe is kerülhet.

Csak akkor tudunk a krisztusi irgalom és igazságosság szerint cselekedni, csak akkor tudjuk Urunkat szabadon követni, ha követését saját személyünk elé helyezzük. Előttünk megy Krisztus, az irgalmas és igazságos, csak után jövünk mi. Ha ez fordítva van, mi megyünk elöl és az Úr utánunk, ez kereszténységünk vége.

Végül, lássuk meg azt a békés, megfontolt, szeretetteljes gondoskodást, amit Urunk a kereszten, földi élete utolsó pillanatáig tanúsít: Jánost apostolt az Anyjára bízza: „Asszony, íme, a te fiad!” Anyját pedig a tanítványra: „Íme, a te anyád!” A latornak megnyitja a paradicsomot: „Bizony, mondom neked: még ma velem leszel a paradicsomban!” Holott előtte már megtapasztalta a Getszemáni kertben a vércseppeket izzadó halálfélelmet.

A tisztára bízta a Tisztát, hiszen tudjuk, János apostol mindvégig, tisztán, Istennek szentelte életét. Lelki tisztaságra kell törekednünk, ha Krisztust akarjuk hirdetni, ahogyan Teológus Szent Gergely atyánk mondja: „Hogy a fény által ragyogjon fel a fény”.

 I. T.

+

Ima Isten Szentséges Szülőjéhez – Istennek Szentséges Szülője üdvözíts minket!

Életem oltalmazójának és menedékének választalak Téged, Istennek Szűz Szülője, vezérelj ki­kötődbe, javaknak forrása, hívőknek erőssége, egyedül dicséretre méltó! Könyörgök Hozzád, ó, Szűz, szüntesd meg lelkem háborgását és csüggedésem viharát, mert Te szülted, Is­teni Mennyasszony, Krisztust, a csendesség Fejedelmét, egyedül Tisztaságos! Ó, aki Jótevőnket, minden jónak forrását szülted, áraszd mindenkire jótéteményeid gazdagságát, Istentől áldott, mert min­denre van hatalmad, hiszen Krisztust szülted, az erőben ha­talmast! Gyötrő betegségek és ártó szenvedélyek tesznek próbára, ó, Szűz, siess segítsé­gemre, egyedül Feddhetetlen, mert tudom, hogy Te vagy a gyógyulások el nem fogyó, kimeríthetetlen kincsestára! Szabadítsd meg a veszedelmektől szolgáidat, Isten­nek Szülője, mert Isten után mindnyájan Hozzád menekedünk, rendíthetetlen védőfalunkhoz és oltalmunk­hoz! Tekints kegyesen tes­tem keserves sínylődésére, Istennek dicséretre méltó Szülője, és gyógyítsd meg lelkemnek fáj­dalmát! 

(KIS KÖNYÖRGŐ KÁNON ISTEN SZENTSÉGES SZÜLŐJÉHEZ, 1. óda)

H-6720 Szeged, Kazinczy u. 7. Tel. 06 62 420-397. Email: szentgyorgyvertanu@gmail.com

Tovább az eszköztárra