Hírlevél keresztény Testvéreinknek

Szent György Nagyvértanú ortodox templom, Szeged, Kazinczy u. 7.

2015. április-május

Pünkösdi víz, fény, tűz

(Olvasandó: Jn 7,37-52; 8,12; Csel 2,1-11)

Víz nélkül nem lehetséges az élet. A víz hiányát emberi szervezetünk csak korlátozott ideig képes elviselni. Ám az Úr Jézus nem a kútra hív bennünket, hanem saját magához:

„Ha valaki szomjúhozik, jöjjön hozzám, és igyék!”

Van tehát egy másfajta víz, merőben másfajta szomjúság: az Isten utáni, az isteni törvények utáni, az emberi kompromisszumoktól mentes, tiszta, Istennek szentelt élet utáni szomj, ami messze túlmutat ezen a korlátozott földi életen és annak változó, mulandó szükségletein.

„Aki hisz énbennem, ahogy az Írás mondta, annak belsejéből élő víz folyamai ömlenek!”

Annak a víznek, amelyhez Urunk Jézus hív bennünket, más az útja és más a hatása, mint a testi szomjúságot oltó víznek. Ez kívülről kerül belénk és táplálja életünket, az pedig belülről fakad, onnan árad kifelé, s gyökeresen megváltoztatja életünket:

„Aki hisz énbennem, ahogy az Írás mondta, annak belsejéből élő víz folyamai ömlenek!”

Aki Jézushoz jön, maga lesz a forrás, olyan forrás, amelyből mások is meríthetnek: a hit, a bölcsesség, a szeretet, az irgalom, a hűség, a megbízhatóság, az áldozatkészség, az alázat, a tisztaság forrása! Ám az Úr, hogy még érthetőbben tudomásunkra hozza, mást kínál nekünk, mint amit a természet nyújtani képes, a világosságról szól a nagy ünnepet követő napon:

„Én vagyok a világ világossága: aki engem követ, nem jár sötétségben, hanem övé lesz az élet világossága.”

Miután a nap a horizonton lebukik, leszáll a sötétség, eljön az éjszaka, és az ember nem tudja ugyanazt a tevékenységet folytatni, mint nappal. Ámde nemcsak munkát nem képes végezni: a nap fénye nélkül semmilyen táplálék sem teremne meg földünkön. Számunkra, keresztények számára azonban van egy másik világosság, egy lelki, fentről jövő, „világ világossága”: Jézus Krisztus. Ha őt követjük, nem járunk sötétségben, biztosan el fogunk igazodni környező világunk, hazánk és a nagyvilág szellemi és erkölcsi dolgaiban, eseményeiben, folyamatos változásaiban. Ám ha ő eltűnik életünkből, sötétségben találjuk magunkat, nem fogunk tudni biztosan tájékozódni, óhatatlanul ki leszünk szolgáltatva a sötétség erőinek.

Ha az ember, a bábeli toronyépítőket utánozva, Isten nélkül akarja berendezni életét itt a földön, akkor is, ha az emberi közösség nyelve még egy, minden összezavarodik. Ám ha befogadja Istennek a jeruzsálemi felső teremben kiáradó Szentlelkét, annak ellenére, hogy az emberi közösségnek nem egy az anyanyelve, tagjai nem egyetlen nemzethez, nemzetiséghez tartoznak, tökéletesen meg fogják érteni egymást.

Melegség, tűz nélkül sem élhet ember. Előbb vagy utóbb végez vele a hideg. Ámde a mi Istenünk egy másfajta, nem anyagi természetű tüzet is küldött a földre: a Szentlélek tüzét, amely lángnyelvek formájában alászállt és megpihent az apostoli fejeken Pünkösdkor, a húsvéti, jeruzsálemi szent tűzhöz hasonlóan testet nem égetett, ám szívet, értelmet lángra gyújtott, és „elvezette őket minden igazságra”. Mi, keresztények nem élhetünk e tűz tiszta fénye és melege nélkül: a mostani nehéz, rohamosan változó, sok tekintetben kusza világunkban különösen figyelnünk kell szent, apostoli egyházunkra, egyházatyáinkra, régi és mai szentjeinkre, régi és mai vértanúinkra, akik csalhatatlan őrzői a Szentlélek jeruzsálemi tüzének.

I. T.

Pünkösd, a Szentlélek leszállása az apostolokra

+

Áthoszi Szent Sziluán (†1938)

A lelkipásztorokról

Az Evangéliumban azt olvassuk, hogy az Úr Mennybemenetele után az apostolok nagy örömmel tértek vissza Jeruzsálembe (Lk 24,52).

Az Úr tudja, hogy milyen örömet adott nekik, az ő lelküket pedig áthatotta ez az öröm.

Első örömük azt volt, hogy megismerték az Igaz Urat, Jézus Krisztust.

Második örömük, hogy megszerették Őt.

A harmadik, hogy megismerték az örök, mennyei életet.

A negyedik pedig az, hogy ugyanúgy kívánták a világ üdvösségét, mint a saját magukét.

Majd annak örültek, hogy megismerték a Szentlelket, és látták, hogyan működik bennük.

Az apostolok járták a világot, és prédikáltak az embereknek az Úrról és a Mennyek Országáról, ám lélekben vágyódtak, szomjúhoztak arra, hogy szeretett Urukat meglássák, ezért nem féltek a haláltól, hanem örömmel fogadták, és csak az emberek kedvéért kívántak a földön maradni, mivel szerették őket.

Az apostolok szerették az Urat, ezért nem féltek semmilyen szenvedéstől. Szerették az Urat, és szerették az embereket is, és ez a szeretet elűzte minden félelmüket. Nem féltek sem a szenvedéstől, sem a haláltól, éppen ezért küldte őket az Úr a világba, hogy az embereket az igaz hitre térítsék.

Ma is vannak szerzetesek, akiket Isten szeretete tölt be, és éjjel-nappal ezt kutatják. Imáikkal és írásaikkal segítségére vannak a világnak. Ám ez inkább az Egyház pásztorainak a feladata, akik oly nagy kegyelem hordozói, hogy a világ elámulna, ha ennek a dicsőségét megpillantaná. Ám az Úr eltakarta előlünk, hogy szolgái fel ne fuvalkodjanak, hanem alázatuk révén üdvözüljenek.

(Szofronyij (Szaharov) apát: A SZENT HEGY TITKA. ÁTHOSZI SZILUÁN (1866–1938) ÉLETE, TANÍTÁSAI ÉS ÍRÁSAI. II. rész, XIII. A lelkipásztorokról.)

+

Örvendezz, le nem nyugvó Csillagnak Anyja, Örvendezz, titokzatos Napnak Hajnala.

Örvendezz, ki a tévelygés kemencéjét kioltod, Örvendezz, ki a Háromság hívét megvilágítod.

Örvendezz, ki az embertelen zsarnokot uralmától megfosztod, Örvendezz, ki az emberszerető Urat és Krisztust felmutatod.

Örvendezz, ki megszabadítottál a barbár vallástól, Örvendezz, ki megváltottál a fertőnek műveitől.

Örvendezz, ki a tűz imádását eloltod, Örvendezz, ki a szenvedély lángját hamvasztod.

Örvendezz, hívők józanságának nevelője, Örvendezz, minden nemzedéknek örvendezése.

Örvendezz, érintetlen Mennyasszony!

DICSÉRŐÉNEK (akathisztosz) ISTENNEK SZENTSÉGES SZÜLŐJÉHEZ, 5. ikosz

+

A 2015. évi Péter-Pál böjt június 8-tól 28-ig tart.

Levélcím: H-6720 Szeged, Kazinczy u. 7. Tel. 06 62 420-397.

Email: szentgyorgyvertanu@gmail.com