“A szent józanok Filokáliájából”, VI. – Márk, az Aszkéta

Published by on | Leave a response

(Folytatás)

(Sorozatunk, a korábbi fejezetekkel együtt, az “Olvasókönyvtár” menüpontban is megtalálható)

Márk, az Aszkéta (400 k.):
“Azokról, akik azt gondolják, hogy cselekedetek által megigazulhatnak, 226 fejezet”
Hogyan fogjuk fel a kísértéseket?
  1. A ránk törő váratlan kísértések a gondviselés tanítói, hogy szeressük a fáradságot, és akaratlanul bűnbánatra sarkallnak.
  2. A bennünket érő szorongatások saját vétkes tetteink szülöttjei. Ám ha imádsággal elviseljük, meglátjuk, a jó ismét gyarapodásnak indul.
  3. Türelemmel és imádsággal menekülj a kísértéstől. Ha enélkül akarsz szembeszállni vele, még hevesebben támad rád.
  4. Amikor azt látod, hogy valakit elönt a fájdalom a sok megvetés miatt, tudd meg, hiú dicsőségvágy gondolatai lepték el, és most keserűséggel kötözi a szívébe vetett magok kévéit.
  5. Ne annak örülj, ha jót teszel valakivel, hanem annak, ha rosszallás nélkül elviseled a jótettet követő ellenkezést. Mert amiként az éjjel követi a nappalt, úgy követi a rossz a jót.
  6. Ha valamilyen kísértés ér, ne kutasd, miért vagy kinek a révén ért téged, csak arra ügyelj, hogy hálával, szomorúság és haragtartás nélkül viseld el.
  7. Ha Péter nem vallott volna kudarcot az éjjeli halfogásban, nappal sem tett volna szert zsákmányra.[2] Ha Pál nem vakult volna meg a szemére[3], lelki szemei sem nyíltak volna meg. Ha Istvánt nem rágalmazták volna meg, nem látta volna meg Istent az előtte megnyíló egekben.[4]
  8. A bölcsesség nemcsak abban áll, hogy a maga logikai sorrendjében ismerjük az igazságot, hanem abban is, hogy a bennünket ért sérelmeket sajátunkként elviseljük, mint amire rászolgáltunk. Akik megrekedtek az előbbinél, felfuvalkodtak gőgjükben, akik pedig elérték az utóbbit, alázatra tettek szert.
 Tudás és cselekedet összefüggése
  1. Az ismeret, akkor is, ha igaz, a benne fogant cselekedetek nélkül még nem szilárd. Minden dolog ugyanis cselekedetek által szilárdul meg.
  2. Gyakran megesik, hogy a cselekvés elhanyagolása miatt az ismeret is megfakul. Mert amit az ember tévesen elfelejtett megtenni, annak emléke is fokozatosan elhalványul.
  3. Amikor valaki meg akar tenni valamit, de nem áll módjában, a szíveket ismerő Isten úgy veszi, mintha megtette volna. Ez mind a jó, mind pedig a rossz tettekre érvényes.
  4. Vannak, akik nem teljesítik a parancsolatokat, mégis úgy vélik, helyesen hisznek; mások teljesítik, de járandó fizetségként várják az Országot. Mind ezek, mind pedig amazok eltévelyedtek az igazságtól.
Mit jelent: lesznek az utolsókból elsők és az elsőkből utolsók?
  1. Amikor azt hallod, hogy az utolsókból elsők lesznek, az elsőkből pedig utolsók (Mt 19,30), azokra gondolj, akik erényekre, és azokra, akik szeretetre tettek szert. A szeretet, jóllehet utolsó az erények rendjében, méltóságát tekintve összes között az első, s ezáltal maga mögött hagyja, ami nála korábban született.
„Ha valaki énutánam akar jönni, tagadja meg magát, vegye föl az ő keresztjét és kövessen engem.”
  1. Semmit sem veszítesz el abból, amit az Úrért elhagytál, sokszorosan megtérül neked a maga idejében.
A keresztség, annak, aki fölvette, egy életre titkos segítség
  1. Akik Krisztusban megkeresztelkedtek, titokzatos kegyelemben részesültek, ám a kegyelem a parancsolatok teljesítése mértékében hat. Nem szűnik meg titokban segíteni bennünket, de rajtunk múlik, tenni akarjuk-e a jót erőnkhöz mérten.
  2. Először is Isten sugallatára felébreszti a lelkiismeretet. Ennélfogva még azok is, akik gonoszt cselekedtek, bűnbánatot tartottak és Istennek tetsző életre tértek[5].
Ne várjuk a Szentlélek ajándékait, mielőtt nem fogtunk bele a krisztusi parancsolatok teljesítésébe
  1. Aki a parancsolatok teljesítése előtt várja a Lélek tevékeny közreműködését, ahhoz a pénzen vásárolt rabszolgához hasonlít, aki az üzlet megkötése alkalmával azt kívánja, hogy a vételár kifizetésével együtt szabadságlevelét is írják alá.
Hogyan fogadjuk a dicséretet?
  1. Ha Isten jóakarata folytán emberek sokasága dicsér téged, ne vegyíts semmi hivalkodást az isteni gondviseléshez, nehogy egy váratlan fordulat az ellenkezőjét hozza rád.
  2. Az Istent szerető tanítvány mindkét esetben haszonra tesz szert: ha erényes dolgait elismerik, még buzgóbb lesz, ha vétkeit leleplezik, bűnbánatra kényszerül. Előrehaladásunk mértékéhez kell tehát igazítani életünket is, és ahogyan élünk, aszerint kell imáinkat Isten elé vinnünk.
„Én vagyok a szőlőtő, ti pedig a szőlővesszők. Aki bennem marad, és én őbenne, az bő termést hoz, mert nálam nélkül semmit sem tehettek” (Jn 15,5)
  1. Bármibe is fogsz, imádkozz állandóan, mivel Isten segítsége nélkül semmit sem tudsz véghez vinni.
  2. Semmi sem hatékonyabb az imádságnál Isten közreműködésének elnyerésében, és semmi sem hasznosabb nála jóakaratának megszerzésében.
Ha valaki megkérdez bennünket, segítségére lehetünk szóval, de még jobb imával és erényes élettel
  1. Jó dolog szóval hasznára lenni annak, aki kérdez bennünket, ámde még jobb imával és erénnyel támasz lenni a számára. Mert ha valaki ezek révén ajánlja fel magát Istennek, a tőle nyert segítség által felebarátjának is segítségére lesz.
  2. Ha röviden akarsz szólni ahhoz, aki tudásra vágyik, mutass rá az imára, az igaz hitre és a türelemre a ránk törő dolgok elviselésében. Minden egyéb jó ugyanis ezek által szerezhető meg.
Ne harcoljunk tovább felebarátunkkal azért, amit egyszer Isten kezébe helyeztünk
  1. Ha valaki egyszer bizonyos dolgok felől Istenbe helyezte reményét, nem fog többé miattuk felebarátjával hadakozni.
Vétkeinkről és erényeinkről
  1. Ha azt akarod, hogy az Úr eltakarja bűneidet[7], ne tárd az emberek szeme elé, ha valamilyen erény birtokába jutsz. Mert ahogy az utóbbiakkal bánunk, úgy tesz az Úr az előbbiekkel is.
Helytelen és helyes bűnbánat
  1. Miután az önmegtagadás révén az értelmet szilárd reménység uralja, az ellenség, bűnvallás ürügyén, felidézi előtte egykor elkövetett bűnei képét, hogy az Isten kegyelméből elfelejtett szenvedélyeket újraélessze, és tudtán kívül ártson az embernek. Így az értelem, akkor is, ha már szilárd és gyűlöli a szenvedélyeket, szükségképpen elhomályosul, mivel az elkövetett dolgok összezavarják. Ha pedig még köd borítaná és élvezetek rabja lenne, teljességgel elmerül és szenvedélyes társalgásba kezd az őt megérintő képekkel; így az ilyenfajta emlékezés bűnös képzetek felidézése és nem bűnök megvallása lesz.
  2. Ha kifogástalan gyónással akarsz Isten elé járulni, ne idézd fel vétkeid képét, hanem viseld el férfiasan a csábításait és az egykor elkövetett vétkek következményeit.
A tanító és hallgatósága, ill. a nevelő és tanítványa
  1. Ha arra kaptál megbízást, hogy taníts az Úrban, és nem figyelnek rád, csak lelkedben bánkódj, nyíltan ne háborogj. Ha ugyanis így bánkódsz, nem esel ítélet alá azzal együtt, aki nem figyel rád. Ám ha háborogsz, te is ugyanabba a kísértésbe fogsz esni.
  2. Amikor magyarázol, ne hallgass el semmit a jelenlévők előtt a rájuk tartozó dolgokból: a vonzó dolgokat világosan tárd elő, a kemény dolgokat viszont talányos módon.
  3. Ha olyan valakivel állsz szemben, aki nincs alád rendelve, ne hányd szemére vétségét, mert ez inkább hatalomról, mint tanácsadásról árulkodik.
  4. Ha valamit többesszámban mondunk, mindenkinek hasznos, mert minden egyes embernek lelkiismerete szerint tárja fel azt, ami rá vonatkozik.
  5. Ne vitatkozz azokkal, akik nem fogadtak neked engedelmességet, és ellenállnak az igazságnak, nehogy gyűlöletet ébressz, amint az Írás mondja (vö. 2Tim 2,23.).
  6. Aki istenfélelemmel inti vagy neveli a vétkest, a vétséggel ellentétes erényt szerzi meg magának. Ám aki haragtartó és rosszakaró módon szidja, a lelki törvény szerint ugyanannak a szenvedélynek lesz a fogja.
  7. Van aki igazságot szól, amiért az esztelenek gyűlölik[8], és van, aki képmutató módon beszél, amiért viszont szeretik. Ámde egyik viszonzás sem bizonyul hosszú életűnek, mivel az Úr mindegyiknek megadja a maga idejében azt, amit megszolgált.
  8. Ha Isten azt szánta neked, hogy testvéreidet igazgasd, ügyelj tisztségedre, és az ellenvetők miatt ne hallgasd el azt, amit meg kell tenni. Amiben engedelmeskednek neked, azért jutalmat nyersz erényük miatt. Amiben pedig nem engedelmeskednek, bocsásd meg nekik, és ugyanúgy jutalmat kapsz attól, aki azt mondta, „bocsássatok meg, és ti is bocsánatot nyertek”[9].
  9. Ne kényszerítsd vitával azt, aki első szóra nem engedelmeskedik neked, hanem szerezd meg magadnak azt a nyereséget, amelyet elvetett. Béketűrésed több hasznodra lesz, mintha őt kijavítanád.
  10. Amennyiben egy valakinek a kára sokakra átterjed, nem szabad hosszantűrést gyakorolni, vagy a „saját hasznunkat keresni, hanem sokakét, hogy üdvözüljenek (1Kor 10,33)”. A közös erény ugyanis hasznosabb, mint az egyéni.
Kusza ügy megoldása
  1. Ha valamilyen kusza ügyet akarsz megoldani, keresd azt, ami Istennek tetsző, és megtalálod a hasznos megoldást.
Befejezés
  1. Krisztus minden szava Isten irgalmának, igazságosságának és bölcsességének kinyilatkoztatása, aminek erejét, akik szívesen hallgatják, befogadják. Ezért, akik nélkülözték az irgalmat és az igazságot, akik nem szívesen hallgatták, nem tudták megismerni Isten bölcsességét, és még tanítóját is keresztre feszítették. Vizsgáljuk meg mi is magunkat, szívesen hallgatjuk-e őt (vö. Mk 12,37). Mivel ő mondta: „Aki szeret engem, megtartja parancsaimat, azt Atyám is szeretni fogja, én is szeretni fogom, és kijelentem neki magam (vö. Jn 14,21).” Látod, a parancsaiba rejtette, hogy kijelenti magát! Minden parancs egybefoglalása pedig Isten és a felebarát szeretete, ami az anyagi dolgokról való lemondásból és a gondolatok csendjéből születik.

Ford.: I. T.

2022. március 23.

(Folytatjuk)

[2] Lk 5,5-6.

[3] Csel 9,8.

[4] Csel 6,11-15; 7,55-56.

[5] Ld. Etióp vagy „Fekete” Mózes (400 k.), aki rablóvezér lett, de életrajza szerint „csak Isten tudja hogyan”, bűnbánatot tartott, megtért és szent életet élt.

[7] LXX Zsolt 31,1.

[8] Vö. Jn 8,40.

[9] Vö. Mt 6,14.

Article written by imrenyi

Vélemény, hozzászólás?

Tovább az eszköztárra