A krétai nagy regionális zsinat enciklikájából (2016. június 17-26). V.

(Folytatás)

»VI. Az Egyház válasza a globalizációra, a szélsőséges erőszakra és a migrációra.

  1. A globalizáció jelenkori ideológiája, amely észrevétlenül, ám gyorsan terjedve válik meghatározóvá, máris hatalmas megrázkódtatások kiváltója világszerte mind a gazdaságban, mind a társadalomban…

Záróistentisztelet.16.jún26.KrétaA globalizáció által ösztönzött, a különbségeket eltüntető és személytelen „szabványosítással”, ámde a szélsőséges nacionalizmussal is szemben az Ortodox Egyház a népek sajátosságainak védelmét és a helyi önazonosság erősítését hirdeti. Az emberiség egységének alternatív példájaként kínálja az Egyház jól tagolt szervezetét, amely a helyi Egyházak egyenlőségének alapján nyugszik. Az Egyház ellene mond a globalizáció által teremtett provokatív fenyegetésnek, amely a mai ember és a népek kulturális hagyományai ellen irányul, valamint a „gazdaság autonómiája”, ill. az „ökonomizmus” elvének, mely a gazdaság autonómiáját, önállóságát hirdeti az ember alapvető szükségleteivel szemben, és egy önmagában való céllá alakítja át. Az Egyház egy olyan életre-való gazdaságot kínál, amely az Evangélium elvein nyugszik. Az Egyház, az Úr szavaitól vezérelve, melyek szerint „nemcsak kenyérrel él az ember” (Lk 4,4), nem kapcsolja az emberiség előrehaladását kizárólag az élet minőségének növekedéséhez, vagy a gazdasági fejlődéshez a spirituális értékek rovására.

  1. Az Egyház ─ a szó szűkebb értelmében ─ távol tartja magát a politikától. Mindazonáltal tanúságtétele, lényegét tekintve, „politikai”, hiszen kijelenti, hogy „gondja van” az emberre és az ember spirituális szabadságára. Az Egyház hangja mindig is „másfajta” volt, és mindenkor más is marad, jótékony beavatkozásként az emberiség javára. A helyi Ortodox Egyházaknak az a hivatásuk, hogy egy olyan új, építő együtt-működést ösztönözzenek a világi állammal és annak törvényalkotó hatalmával az új nemzetközi kapcsolatok keretei között, amely összhangban áll az Úr bibliai szavaival: „Adjátok meg a császárnak, ami a császáré, és az Istennek, ami az Istené” (Mt 22,21)…

Az emberi jogok ma a politikai viták középpontjában vannak. Az Ortodox Egyház, amikor az emberi jogokról mond véleményt, elsősorban arra a veszélyre hívja fel a figyelmet, hogy az individuális, egyéni jogok individualizmusba, a „jogok kultuszába” torkollnak. Ez a fajta eltorzulás a szabadság társadalmi tartalmának a rovására munkálkodik,… aláássa a társadalmi értékek, a család , a vallás, a nemzet alapjait, és alapvető morális értékeket fenyeget.

Az ember ortodox szemlélete ily módon szemben áll mind az egyén (az individuum) és jogai arrogáns dicsőítésével, mind az emberi személy megalázó lealacsonyításával a  gazdaság, a társadalom, a politika és a tömegtájékoztatás mai, kiterjedt felépítményei jóvoltából… Egyik alapvető emberi jog a vallásszabadság elvének a védelme, annak minden megnyilvánulásával együtt, nevezetesen: a lelkiismereti, a hit, a vallás szabadsága, akár egyéni, akár közösségi módon, privát vagy nyilvános formában, az istentiszteleti kultusz szabadsága, a vallás „megvallásának” (kinyilvánításának) szabadsága, a vallási közösségek szabadsága a vallásos neveléshez, valamint vallási kötelezettségeik zavartalan működéséhez és gyakorlásához, az állam minden közvetlen vagy közvetett beavatkozása nélkül.

  1. Manapság az erőszak fokozódásával is szembe kell néznünk, amelyet Isten nevében követnek el… A fundamentalizmus, „buzgóság Istenért, de a nem ismerők buzgósága” (Róm 10,2), egy kóros vallásosság megnyilvánulása. Egy igazi keresztény, aki megfeszített Ura példáját követi, feláldozza önmagát és nem áldoz fel másokat, ő, ennélfogva, a bármiféle köntösben megjelenő fundamentalizmus legmeggyőzőbb kritikusa… A hit olaját arra kell használni, hogy mások sebeit enyhítsük, gyógyítsuk, nem arra, hogy a gyűlölet új lángjait lobbantsuk fel.
  2. … Az Ortodox Egyház nagy aggodalommal követi a keresztények és más etnikai és vallási kisebbségek sorsát a Közel-Keleten. Mindenekelőtt az ebben a földrajzi régióban működő kormányokat szólítja fel arra, hogy védelmezzék a keresztény népességet ─ ortodoxokat, ősi keleti keresztényeket és másokat ─ akik még élnek a kereszténység bölcsőjében. Az őshonos keresztényeknek és más népességeknek elidegeníthetetlen joguk van ahhoz, hogy országaikban maradjanak, egyenlő jogú polgárokként.

Az Ortodox Egyház ennélfogva minden illetékes erőt arra szólít fel, hogy vallási meggyőződésétől függetlenül tegyen meg mindent a kiengesztelődésért és az emberi jogok tiszteletéért, elsősorban az élet isteni ajándéka megóvása által. A háborúnak és a vérontásnak véget kell vetni, és az igazságosságnak kell győznie, hogy a béke helyreálljon, és azok, akiket száműztek, visszatérhessenek ősi földjeikre. Békéért és igazságosságért imádkozunk Afrika szenvedő országaiban és a megpróbáltatásokkal küzdő Ukrajnában is. Ismét és nyomatékosan, zsinati egységben szólítjuk fel a felelősöket, hogy engedjék szabadon a két püspököt, Paul Jazigit és John Ibrahimot, akit Szíriában raboltak el. Ugyanúgy imádkozunk minden testvérünk és nővérünk szabadulásáért, akiket túszként vagy rabságban tartanak fogva.

  1. A jelenlegi és egyre erőteljesebb menekült és migráns válság, amely mögött politikai, gazdasági és környezeti okok rejlenek, a világ figyelmének középpontjában áll. Az Ortodox Egyház mindig is az Úr szavait követve kezelte, és kezeli most is azokat, akiket üldöznek, veszélyben vagy szükségben vannak: „Éheztem és ennem adtatok, szomjaztam és innom adtatok, idegen voltam és befogadtatok engem, mezítelen voltam és felöltöztettetek, beteg voltam és meglátogattatok, fogságban voltam és eljöttetek hozzám… Bizony, mondom nektek: amikor megtették ezt egynek e legkisebb testvéreim közül, nekem tettétek” (Mt 25,35-40). Az Egyház egész történelme folyamán mindig a „fáradtak és terhet hordozók” (Mt 11,28) oldalán állt. Ám az Egyház emberbaráti munkája sohasem korlátozódott csupán az adott körülményekhez igazodó jótettekre a szükségben lévők és a szenvedők tekintetében, hanem inkább azokat az okokat igyekezett felszámolni, amelyek társadalmi problémákhoz vezetnek. Az Egyház „szolgálatának munkáját” (vö. Ef 4,12) mindenki elismeri.

Ezért mindenekelőtt azokhoz fordulunk felhívásunkkal, akik képesek megszüntetni a menekültválság okait, hogy hozzák meg az ehhez szükséges pozitív döntéseket…«

(Forrás: www.orthodoxcouncil.org)

(Befejezése következik)

(ford. I. T.)

Article written by imrenyi

Vélemény, hozzászólás?

Tovább az eszköztárra