Kelet Hírei Keresztény Testvéreinknek
Szegedi Szent György ortodox templom
Szeged, Kazinczy u. 7.
2021. január – április
__________________________________________________________________
Kronstadti Szent János (†1908) – „Istenről”
Uram! A te neved Szeretet: ne taszíts el engem, tévelygőt! A te neved Erő: erősíts meg engem, erőtlent és elbotlót! A te neved Világosság: világosítsd meg lelkemet, amely elsötétült a közönséges szenvedélyektől. A te neved Békesség: nyugtasd meg háborgó lelkemet! A te neved Irgalmasság: ne szűnjön meg irgalmad irántam! Uram, bárcsak hozzád, az Egyetlenhez kötődne a szívem, és semmi, de semmi földi dologhoz: hiszen a földi dolgokhoz való kötődésbe fájdalom, szorongató érzés és gyötrelmek vegyülnek; bárcsak semmi sem lenne olyan drága a szívemnek a földiek közül, hanem egyedül az Urat tartanám becsben mindenekfelett, s minden mennyei dolgot, valamint a képmására alkotott, halhatatlan, értelmes, okos lelket, Isten ajkának szabad leheletét. Csak ne volna a szívnek semmiféle földi bálványa: pénz, ételek, ruhák, rangok, kitüntetések és egyebek. A legegyszerűbb, nem túl ízletes ételt kell magunkhoz vennünk, hogy ne vonzza magához a szívünket, és egy keveset – csupán azért, hogy erőre kapjunk. Van egy Tanítóm, aki élettel ajándékoz meg: minden szava – az élet szava, vagyis: igazság. Mindenben hiszek neki, mindabban azonban, amit hallok – a gondolataimban és a szívemben, vagy az emberektől –, s ellenkezik az ő szavával, nem hiszek, és hazugságnak, lelki halálnak tartom. Minden igazságot mondj és tégy kételkedés nélkül, bátran, keményen, határozottan! Kerüld a kétkedést, félénkséget, lankadtságot és határozatlanságot! „Mert nem a félelemnek lelkét adta nekünk az Isten, hanem az erő, a szeretet… lelkét” (2Tim 1,7). Urunk: az erők ura (vö. 1Pt 3,22). Légy olyan biztos az Úr közelségében, hogy magad is érezd, Istenhez imádkozva nem csupán gondolatban vagy a szíveddel, hanem az ajkaddal is megérinted őt. „Közel van hozzád az ige, a szádban és a szívedben” (Róm 10,8), azaz: maga Isten. Mindenképpen őrizd meg a szívbéli egyszerűséget: a hit, a remény, a szeretet, a szelídség, az alázat, a jámborság egyszerűségét. Minden jó Istentől származik, számunkra pedig Isten a legfőbb jó: ez tehát a hit, a remény és a szeretet egyszerűsége. „Jöjjön el a te országod” – vagyis teljes uralmad a szívünkben. Vajon nem én vagyok-e a mindened, én: az Atya és Fiú és Szentlélek – a te Istened, életed, nyugalmad, örvendezésed és boldogságod? Nem én vagyok-e a gazdagságod, ételed-italod, ruházatod és mindened, amid csak van? Mégis mihez ragaszkodsz? Talán a porhoz? Mit sajnálsz tőlem a felebarátod személyében? Vajon a port? Tőlem, aki mindent teremtettem, tőlem, aki képes vagyok a földet és a köveket kenyérré változtatni, s a sziklából vizet fakasztani? Légy mindig velem és bennem, s mindig nyugodt, vidám leszel. Csalatkozott-e valaha is a reményed énbennem? Talán nem nyugtattalak és elevenítettelek meg mindig? Az Úr megteremtett: a nemlétből a létbe hívott; szenvedései és halála által felemelt engem, az elbukottat; bűnösként megtisztított, s a fiává fogadott; az örök javak örökségét ígérte nekem; evangéliumának fényét árasztja rám; atyaként büntet és könyörül rajtam, Napjával megáld, ételt-italt ad naponta, legfőképpen azonban a leggyönyörűségesebb, életet adó eledelt: Testét és Vérét kínálja nekem; egészséggel övez fel. Mit is adhatnék neki ezért cserébe? Mivel viszonozhatnám? Semmivel sem, hacsak nem azzal, hogy erőmhöz mérten megőrzöm hűségemet iránta: megtartom parancsolatait, és állhatatosan, keményen ellenállok a bűnnek s az ördögnek.
(Kronstadti Szt. János: Életem Krisztusban. VII. Istenről. (Ford. Havasi Á.) JEL – Odigitria, Budapest, 2014)
+
Kereszthódolásra, 2021. április 4. (Olvasandó: Márk 8,27-34)
Amikor az Úr a nép hite felől kérdezi az apostolokat, „kinek tartanak engem az emberek?”, az apostolok egymás után válaszolnak: „Van, aki Keresztelő Jánosnak, van, aki Illésnek, Jeremiásnak vagy egynek a próféták közül.”
Amikor az apostolok hitét kérdezi, csak Péter válaszol a többiek nevében, mert mind egyet hisznek Jézusról: „Te vagy a Krisztus, az élő Isten Fia!”
Másként néz tehát a világ a Názáreti Jézusra, és másként az apostoli Egyház. Csak az apostoli Egyház tudja, ki valójában a Názáreti Jézus! A testté lett Ige, a Krisztus, a Messiás, az élő Isten Fia.
A Teremtő Istenben sokan hisznek, sokan vannak, akik imádkoznak is hozzá, bár a múltban voltak és ma is vannak, akik tagadják Isten létét.
Jézus Krisztusban, Isten Fiában, a testté lett Igében, Megváltónkban azonban csak a keresztények hisznek. Ezért a valódi ellentmondás, a kigúnyolás külföldön és itthon, az üldöztetés – akár a múltban, akár a jelenben -, neki szól, és azoknak, akik őbenne hisznek, a keresztjét magukra vették, és nyakukban is viselik. A kereszténység maradt a legüldözöttebb vallás a világon.
És ez érthető is. A valódi, örök igazság váltja ki a leghevesebb ellenkezést. De a valódi, örök igazság fogta meg és fogja meg ma is a legtöbb embert is. A mi Urunk előre megmondta ezt: „Nem nagyobb a szolga uránál. Ha engem üldöztek, titeket is üldözni fognak; ha az én szavamat megtartották, a tiéteket is megtartják majd. (János 15,20).”
Nekünk, keresztényeknek kötelességünk tehát, hogy őrizzük az igaz, krisztusi hit lángját mind szélcsendes, derűs, mind szeles, viharos időkben!
A második világháború éveiben, vagy közvetlenül utána történt, a romániai, erdélyi, Brassó megyei Felsőszombatfalva Brâncoveanu monostorában. Egy nagy ünnepen, az éjjeli körmenetben Arsenie atya ment elől, gyertyát vitt a kezében, amely mutatta az utat a hívőknek. Viharos szél fújt, de a gyertyáját nem fújta el. A körmenetben résztvevők csodálkozva látták, hogy a szél hol felvitte a gyertya lángját a magasba, de a láng mindannyiszor visszaereszkedett a gyertyára, majd hol jobbra, hol balra tépte le a szél a lángot, de a láng mindannyiszor visszatalált a gyertyára. Egy 16 éves lány – Aspazia volt a neve – ott lépdelt az atya mellett és a tömeggel együtt ő is csodálkozott. Az atya fogta a gyertyát, odaadta neki és azt mondta: „Fogd a gyertyát, és ne csodálkozz.” A lány átvette a gyertyát, mindkét kezével próbálta védeni a lángot, sikertelenül, a gyertya elaludt. Az atya visszavette a gyertyát és ezt mondta: „Meg kell tanulnod viharban is őrizni a lángot.” Csak évekkel később értette meg, hogy ez mit is jelentett. Az atyához sokan jártak, ezért a háború után letartóztatták, kiengedték, ismét letartóztatták, sokat szenvedett börtönökben, 1989-ben, a romániai forradalom előestéjén halt meg.
A keresztény hit három dologgal hódította meg az egykori Római Birodalom népeit, majd további korok sok-sok népét:
Azzal az igazsággal, amit hirdetett: Isten úgy szerette a világot, hogy Egyszülött Fiát adta oda a kereszten a világ bűnéért, aki legyőzte a halált, harmadnapra feltámadt, többször megjelent a hitetlenkedő apostoloknak, és megváltást ígér a haláltól mindazoknak, akik nem akarnak elveszni, hanem életet akarnak nyerni.
A keresztény hit azzal hódította meg a világot, köztük ellenségeit is, hogy minden korban voltak Krisztusnak olyan követői, akik minden körülmények között megvallották őt, életüktől is örömest megváltak, de nem tagadták meg Megváltójukat.
A keresztény hit azzal hódította meg a világot, köztük ellenségeit is, hogy a keresztény hitvallókban, vértanúkban nem volt gyűlölet ellenfeleikkel, kínzóikkal szemben, mert tudták, szenved a lelkük, nagy vihar dúl bennük, a gyűlölet vihara, ezért együtt éreztek velük, imádkoztak értük. Ahogyan az Úr imádkozott a kereszten azokért, akik felfeszítették: »Atyám! Bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek.«
Nagyböjt harmadik vasárnapján – amikor a Szent Kereszt ki van téve templomunk közepére, és egész héten ott marad – Egyházunk arra hív bennünket, hogy őrizzük igaz keresztény hitünket, őrizzük a gyertya lángját szélcsendes vagy viharos időkben, valljuk meg Megváltónkat igaz hitvallással, ha kell, szavainkkal, még inkább tetteinkkel, szeressük hitben testvéreinket, „mondjuk: ’Testvérek’, azoknak is, akik gyűlölnek bennünket”, bocsássunk meg mindent Krisztus Urunk keresztjéért és harmadnapi feltámadásáért!
I. T.
+
Ima Isten Szentséges Szülőjéhez – Istennek Szentséges Szülője üdvözíts minket!
Életem oltalmazójának és menedékének választalak Téged, Istennek Szűz Szülője, vezérelj kikötődbe, javaknak forrása, hívőknek erőssége, egyedül dicséretre méltó! Könyörgök Hozzád, ó, Szűz, szüntesd meg lelkem háborgását és csüggedésem viharát, mert Te szülted, Isteni Mennyasszony, Krisztust, a csendesség Fejedelmét, egyedül Tisztaságos! Ó, aki Jótevőnket, minden jónak forrását szülted, áraszd mindenkire jótéteményeid gazdagságát, Istentől áldott, mert mindenre van hatalmad, hiszen Krisztust szülted, az erőben hatalmast! Gyötrő betegségek és ártó szenvedélyek tesznek próbára, ó, Szűz, siess segítségemre, egyedül Feddhetetlen, mert tudom, hogy Te vagy a gyógyulások el nem fogyó, kimeríthetetlen kincsestára! Szabadítsd meg a veszedelmektől szolgáidat, Istennek Szülője, mert Isten után mindnyájan Hozzád menekedünk, rendíthetetlen védőfalunkhoz és oltalmunkhoz! Tekints kegyesen testem keserves sínylődésére, Istennek dicséretre méltó Szülője, és gyógyítsd meg lelkemnek fájdalmát!
(KIS KÖNYÖRGŐ KÁNON ISTEN SZENTSÉGES SZÜLŐJÉHEZ, 1. óda)
H-6720 Szeged, Kazinczy u. 7. Tel. 06 62 420-397. Email: szentgyorgyvertanu@gmail.com