Teológus Szent János apostol és evangélista, aki egykor az Üdvözítő keblén pihent, a szüzesség kedvelője és Krisztus kedves tanítványa volt. Tiszteletreméltó elhunytát szeptember hó 26. napján ünnepeljük, részletes életrajzát ott kell keresni.  A május nyolcadiki napon csupán annak a gyógyító pornak az emlékezetét üljük, amely e napon minden évben csodálatos módon felszáll az ő sírjából, és amelyet az ott lakó keresztények mannának neveznek.

Szent János ugyanis több mint száz esztendeig élt, Krisztus örömhírének terjesztésében fáradozott, majd hét tanítványával együtt Efezus városán kívülre ment, és megparancsolta nekik, hogy ássanak egy sírgödröt a Szent Kereszt alakját követve, és abba – ahogy életrajzában olvassuk – élve temessék el. Amikor ezt a városbeliek utóbb meghallották, odamentek és ásni kezdtek, de már nem találták az apostol testét, ezért hosszasan sírva visszatértek otthonukba. Ezt követően gyakran meglátogatták a sírt, ott imádkoztak, és Szent János közbenjárását kérték ügyes-bajos dolgaikban.

Később minden évben, e hónap nyolcadik napján csodatevő finom por szállt fel a sírból, amelyet a hívők összegyűjtöttek, és ezzel gyógyították a nép körében előforduló betegségeket és gyötrelmeket. Ezért emlékezünk meg ezen a napon erről a mannáról, és miként szeptember havában, himnuszokkal dicsőítjük és magasztaljuk Istennek e kedveltjét, akit Isten Fia másoknál jobban szeretett.  Az ő esedezései által nyerjük el mi is lelkünk és testünk gyógyulását, és méltassunk a mi Urunk és Istenünk, Jézus Krisztus kedvelésére és szeretetére.

(Forrás: doxologia.ro)

Ford. A-V. Gellért