A Szentséges Istenszülő „Níkeai” csodatevő ikonja
május 28.

A Szentséges Istenszülő „Níkeai” csodatevő ikonjának emlékét május 28-án (ónaptár szerint június 10-én) ünnepli Szent Egyházunk. Ez az ikon az Úr 304. esztendejében vált nevezetessé. Amikor Amír seregei Níkea városát (ma Iznik, Törökország észak-nyugati részén) lerohanták, egy Konstantin nevű férfi meggyalázta az Istenszülő ikonját: egy kővel megdobta, utána pedig lábával rátaposott. Következő éjjel az Istenszülő megjelent előtte, és ezt mondta: „Nagy sértést követtél el ellenem. Cselekedeted vesztedre lesz.” Az Istenszülő szavai azonban érintetlenül hagyták Konstantint, és nem késztették bűnbánatra.

A büntetés hamarosan bekövetkezett. Egy napon, miközben a várost ostromolták, Konstantin fejét váratlanul egy kő találta el, amely azonnal ledöntötte lábáról és megölte.

Konstantin történetét az I. egyetemes zsinat (325) szent atyái is megörökítették nem sokkal az események után. Határozatot hoztak, hogy az Istenszülő „Níkeai” ikonja előtt a következő himnuszt kell énekelni: „A Te méhed a Szentlélek munkálkodása folytán a szent oltár Asztalává lett”. Ezért az ikon másik neve: „A Te méhed a szent oltár Asztalává lett.”

Ezen az ikonon a megkoronázott Szentséges Istenszülőt imádságra kiterjesztett karral láthatjuk, méhével egy magasságban pedig egy építészeti elemekkel ábrázolt templomi oltárt, benne a Szent Asztallal. A Szent Asztalon egy kehely van, amelyben a Gyermek Krisztust, Krisztus Emmánuelt látjuk. A kép bal felső sarkába a Szentséges Lelket szokták megfesteni galamb képében, amint leszáll az Istenszülőre.

Az ikon egyes változatain a felső sarokban az Üdvözítő Krisztus látható, amint leküldi a Szentlelket az Istenszülőre.

Az ősi testtartással imádkozó Istenszülő, a Mindenek Királynője Szent Fiához imádkozik a világért. Méhe az Úr trónusává lett, tehát az Istenszülő az Úr Temploma, méhe pedig az oltár Szent Asztala, amelynek kelyhéből a szent liturgián – a Szentséges Lélek alászállása folytán – az Élő Krisztus ajándékozza magát a kiválasztottaknak.

+

 A Szentséges Istenszülő galicsi (csuhlomszki) ikonjának[1] az emlékét is ugyanezen a napon ünnepeljük 

(május 28./június 10., július 10./23., augusztus 15./28.), amely az Istenszülő-ikonok Eleusza („Gyöngéd” vagy „Könyörületes”) típusába tartozik. Az ikon 1350-ben jelent meg Szentéletű Galicsi Ábrahám szerzetesnek, aki Radonyezsi Szent Szergij áldásával érkezett az északi vidékre, hogy itt folytassa testi-lelki küzdelmeit. A Galicsi-tó partján, egy elhagyatott, sűrű erdővel borított nagy hegy közelében imádkozott a Szentséges Istenszülőhöz, és áldást kért, hogy ezen a helyen folytathassa szerzetesi életét. Miután imádkozott, a szentéletű atya leült, hogy megpihenjen, és a szomszédos hegyen erőteljes fényt látott, és hangot is hallott: „Ábrahám, menj fel arra a hegyre, ahol az én Anyám ikonját találod.” A szerzetes nyomban felment a hegyre, és egy fán, ahol a fény ragyogott, valóban megtalálta az ikont, amely a Szentséges Istenszülőt és az Örök Gyermeket ábrázolta.

Az Úr iránti hálával és gyöngédséggel a szívében hódolt Szentéletű Ábrahám az Istenszülő előtt, és az Ő imáinak segítségével kápolnát épített a helyen, és abban helyezte el az ikont. Nem sokkal ezután Dmitrij Fjodorovics galicsi fejedelem megtudta, hogy egy szentéletű remete érkezett a vidékre, és arra kérte, hozza el számára az ikont. Ábrahám atya hajóra szállt, átkelt a Galicsi-tavon, és Galics városába ment, ahol nagyszámú papság és hívő nép fogadta, akik a csodás ikont a város székesegyházába kísérték. Azon a napon az Istenszülő ikonja sok beteget gyógyított meg. Amikor Ábrahám atya elbeszélte az ikon történetét, a fejedelem pénzt adott neki egy monostor építésére. Nemsokára az ikon megjelenésének helyén templomot építettek a Szentséges Istenszülő elhunytának tiszteletére, köré pedig monostort emeltek. Ábrahám atya több monostort is alapított, ezek közül az utolsó a csuhlomszki monostor, nem messze Csuhlomszk városától. Szentéletű Ábrahámot e monostor neve alapján Szentéletű Csuhlomszki Ábrahámnak is nevezik, a csodatevő ikon pedig mindkét nevet viseli: galicsi és csuhlomszki Istenszülő.

[1] Moszkvától észak-keletre található.

(Forrás: https://doxologia.ro/)

Ford. A-V- Gellért