Szentéletű Remete Neófitosz (1134-1219) karácsonyi gondolataiból
A napkeleti mágusok, a pásztorok és a mennyei angyalok is közeledtek, az illatos kenet jóillatához siettek, és látták a gyermek-Kenetet a jászolban és a tisztaságos Úrnőt, az illatos kenet edényét, aki körülvette. Valóban jóillat volt ott akkor, melynek illata „minden balzsamnál édesebb” (Én 1,3; 4,10). Megérezve a mágusok az édes jóillatot, leborultak, és mint Királynak és Istennek, ajándékokat hoztak, a pásztorok visszatértek, és elbeszéltek mindent, amit láttak és hallottak, az angyalok pedig így énekeltek: „Dicsőség a magasságban Istennek, és a földön békesség, és az emberekhez jóakarat.” (Lk 2,14).
Ezt a jóillatot érezték meg a szentek, és követték Őt, az igaz Noé pedig eltelt egykor Isten jóillatával, teljesített mindent, amit Isten parancsolt neki, és áldozatot mutatott be. „Az Úr megérezte a kedves illatot” (Ter 8,21), amely a zsíros áldozatból felszállt, mert az áldozatot bemutató szándéka igen illatos volt. „Az Úr megérezte a kedves illatot”, amely az igaz áldozatából szállt fel, hogy azok, akik most is hálás szívvel dicsérő áldozatot mutatnak be neki, jó illattal illatozzanak az Úr előtt.
Az asszony is drága kenetet öntött a fentről való felbecsülhetetlen Kenet fejére, földi kenettel kente meg a mennyei Kenetet, és nagyobb jóillatban részesült annál, mint amit adott. Ezért töltötte be a kenet illata a házat. „Siessünk keneteid illata után” (Én 1,4), „neved kiöntött olaj” (Én 1,3), melynek illata „minden balzsamnál édesebb” (vö. Én 1,3; 4,10), „ezért szeretnek téged a leányok” (Én 1,3).
A júdeai Betlehemben, a barlangban volt a fentről való Kenet és a Kenet edénye. Ó, ismeretlen Titok! Kicsordult ott, kicsordult, megszületett a mennyei Kenet, az üdvözítő Kenet, a minden értelmet meghaladó Kenet, a kimondhatatlan Kenet, a szent és szentséges Kenet, a minden értelemnél magasabb, a minden mennyei seregeket megillatosító Kenet, amely egybegyűjti a halászokat, hogy tanítókká legyenek, a seregeket, hogy harcba induljanak, a szentéletűeket megerősíti, a (kenetvivő) asszonyokat pedig bátrakká teszi, hogy részesüljenek az isteni Kenet jóillatából, amiért is „szeretnek téged a leányok” (Én 1,3).
Nem volt abban a barlangban, nem volt közönséges születés, nem volt kényszer, nem volt bábáskodás, sem szolgálólányok sora, sem ágy, sem meleg, sem friss víz, sem átöltöztetés szüksége, sem hagyományos táplálás, sem szomorkodás. Hiszen ahogyan az illatos kenet illata minden kényszer nélkül ömlik ki edényéből, és nem ütközik semmilyen akadályba, hanem csak azokat keresi fel, akik részesülnek az Ő jóillatából, ugyanígy a Te szeplőtelen szülésed által, ó, Szentséges Úrnő, minden tiszta és tisztaságos lett, minden harmonikus, minden ragyogó, minden érzékelhető és felfogható lett, és megtelt az angyalok kórusának énekével, minden, minden megtelt a Te szülésed jóillatával, és „a Te keneted illata minden balzsamnál édesebb”, „ezért szeretnek Téged a leányok”, és „keneteid illata után sietünk” (Én 1,3-4; 4,10). Dicsőség Néked, Isten, dicsőség Néked, mert eljöveteleddel jóillattal töltötted meg a világot, és megmentetted a bűntől és romlott szagától azokat, akik ezt valóban óhajtották.
(Lelki kommentár a Parancsolatokhoz; Tíz beszéd Krisztus parancsolatairól, részletek)
+
Léfkara dicsősége és ciprusiak büszkesége, az enklísztrai monostor védelmezője, Istent hordozó Neófitosz atyánk, bátran küzdöttél böjtben, virrasztásban és imádságban, hogy elnyerd az isteni kegyelmet, amelyet ereklyéid a hívőknek ajándékoznak. Dicsőség Annak, aki ezt számunkra rendelte! Dicsőség Néki, aki megdicsőített Téged! Dicsőség Néki, aki általad gyógyulást ajándékoz mindeneknek!
(Szentéletű Remete Neófitosz tropárionja, első hangra)
Ford. A-V- Gellért
2024 Karácsonyán