Egyiptomi Szent Antal (†356) ikonján egy tekercs látható a kezében,

amelyen ez a görög nyelvű felirat áll:

„Láttam a sátán csapdáit kiterítve a földön.”

Hírlevél Keresztény Testvéreinknek

2014. október-november

Szegedi Szent György ortodox templom, Szeged, Kazinczy u. 7.

___________________________________________________

„A hasonlót hasonlóval lehet megismerni”

Olvasandó: Lk 8,5-15

Kiment a magvető vetni. Jó magot vetett. Jó szándékkal, jó céllal. Isten munkása volt, Isten igéjét akarta az emberek szívébe ültetni. Ámde amint megkezdte munkáját, a veszélyek is megjelentek. Mert mindazt, ami valóban jó ─ mint árnyék a fényt ─ követi a kísértés!

Az első veszély, hogy némely mag az útfélre hullott, azaz jött az Ellenség, kikapta az igét a szívekből, „nehogy higgyenek és üdvözüljenek”. Van tehát a szíveknek Ellensége, amely azt súgja: „Ne azt válaszd, amit a lelkiismereted sugall, hanem a másikat, az ellenkezőjét! Látod, a többség azt választja, a szerint él. Vagy ha mégis a jót választottad, akadályokat gördít eléd, hogy felhagyj a jóval: „Látod, semmire sem mész…!” Le akar beszélni a jó befogadásáról, el akar téríteni Isten beszédétől, legdrágább kincsedtől: hitedtől, üdvösségedtől! Választanod kell tehát: Istennel élsz, törvényei szerint élsz itt, és így leszel boldog, majd Vele akarsz élni, miután elmentél a földről, vagy pedig elmondhatod: éltem, örültem az életnek, voltak sikereim, szerettek, én is szerettem, de most vége. Vége, mintha nem is lett volna…

A második számú veszély, hogy a vetés köves talajra hullott, így a gyökér törékeny lett. Azokat jelenti, akik egy ideig hisznek, de a próbatétel idején elpártolnak. Pedig a tanítók figyelmeztetnek:

„Fiam, ha Istennek szolgálni kívánsz, légy állhatatos a jámborságban és az istenfélelemben, és készülj fel a megpróbáltatásra!” – Sirák Fia Könyve 2,1

„Kitől rettegtél és féltél, hogy hűtlen lettél, nem emlékeztél meg rólam, és nem gondoltál rám szívedben? Talán mivel hallgatok már régóta, azért nem félsz engem?” Ézs 57,11

A harmadik veszély, hogy a jó mag tövisek közé esett… A sokféle gond, az anyagiaktól való függés, az élet örömei, élvezetei észrevétlenül ─ mint vad növények a gondozatlan, nemes növényt ─, benőtték a vetést, és bár a jó szándék megvolt, a nemes növény még szemmel látható, de ami létének lényege ─ a gyümölcs ─, azt már nem képes teremni.

Végül, mi a titka a jó földbe esett magnak, amely szárba szökkent, és a végén ott a termés? Az, hogy a hallgatók már a kezdet kezdetén tiszta és jó szívvel hallgatják az igét. Ahogyan az ókori bölcs, Empedoklész is mondta: „a hasonlót hasonlóval lehet megismerni”. Döntő tehát, hogy az ember hogyan hallgatja Isten igéjét. Azután meg is tartják az elvetett magot, legyűrik a nehézségeket, kiállják a próbát. Állhatatosak és béketűrők, mert bizony, aki földeken dolgozik, türelemre, kitartásra, állhatatosságra van szüksége. Semmiféle komoly értéket sem lehet elnyerni ebben az életben komoly erőfeszítés, türelem és kitartás nélkül. A jó, isteni vetés csak így hozhat és érlelhet gyümölcsöt.

+

IX. A szeretetről

Egy hívő mesélte egyszer, hogy amikor súlyos beteg volt, anyja így szólt az apjához: „Mennyire szenved ez a fiú! Szívesen hagynám, hogy akár darabokra tépjenek, ha cserébe segíthetnék rajta, ha könnyíthetnék valamit a fájdalmán.” Ilyen az Úr szeretete is az ember iránt. Ő maga mondta: „Nincs senkiben nagyobb szeretet annál, mint ha valaki életét adja barátaiért” (Jn 15,13). Az Úr annyira szánta az embert, hogy úgy akart szenvedni érte mint egy édesanya a gyermekéért, sőt, még annál is jobban. Ám ezt a nagy szeretetet a Szentlélek kegyelme nélkül senki sem képes megérteni. A Szentírásban ugyan olvashatunk róla, ám az Írást sem tudjuk elménkkel felfogni, mivel a Szentírásból is ugyanaz a Szentlélek szól.

Ha meg akarod ismerni az Urat, alázd meg magad teljesen, légy engedelmes és mértékletes mindenben, szeresd az igazságot, s az Úr egészen biztosan megadja, hogy megismerd a Szentlélek által, és akkor tapasztalatból fogod tudni, mi az Isten iránti szeretet, és mi a felebarát iránti szeretet. És minél tökéletesebb a szeretet, annál tökéletesebb a megismerés. Van kis szeretet, van közepes, és van nagy szeretet. Aki fél a bűntől, szereti Istent, aki szívében meghatottságot érez, még jobban szereti, akinek fény és öröm van a lelkében, még ennél is jobban szereti, akinek pedig lelkét és testét is betölti a kegyelem, abban tökéletes lett a szeretet. Ilyen kegyelmet adott a Szentlélek a vértanúknak, és ez segítette őket, hogy minden szenvedést bátran elviseljenek.

Szofronyij (Szaharov) apát: A SZENT HEGY TITKA. ÁTHOSZI SZILUÁN (1866–1938) ÉLETE, TANÍTÁSAI ÉS ÍRÁSAI. II. rész, IX. “A szeretetről.”

+

Ki gazdag vagy könyörületben, vámosokat, bűnösöket és hitetleneket hívtál magadhoz, Jézus;

engem se vess meg most, hozzájuk hasonlót, hanem fogadd drága kenetként ezt az éneket:

Jézus, legyőzhetetlen hatalom,

Jézus, végtelen irgalom!

Jézus, tündöklő szépség,

Jézus, kimondhatatlan szeretet!

Jézus, élő Istennek Fia,

Jézus, irgalmazz nékem, bűnösnek!

Jézus, hallgass meg, mert vétekben fogantattam,

Jézus, tisztíts meg, mert bűnben születtem!

Jézus, taníts, mert haszontalanul élek,

Jézus, világosítsd meg az én sötétségemet!

Jézus, tisztíts meg engem, tisztátalant,

Jézus, emelj föl engem, tékozló lelket!

Jézus, Isten Fia, irgalmazz nékem!

Dicsérőének édes Urunkhoz, Jézus Krisztushoz, 3. ikosz