Szentéletű Christianus (Keresztély) vértanú ereklyéinek átvitele Prágába
augusztus 24.

Szentéletű Keresztély Lengyelországban született a X. század második felében, életkorban minden bizonnyal közel állt Szent István királyunkhoz. Magyarországi Szent Asztrik (Anastasius), későbbi pannonhalmi apát tanítványa volt és belépett a Szent Benedek és János által Meseritzben (Międzyrzeczben) alapított monostorba. Ebben a monostorban az életrajzi adatok szerint remeteéletmódot folytattak és kétkezi munkával keresték meg kenyerüket.

Keresztély szerzetestársaival, a monostort alapító Benedekkel és Jánossal, valamint Izsákkal és Mátéval együtt vértanúhalált halt, amikor éjszaka rablók támadtak rájuk, akik azt felételezték, hogy egy bizonyos ezüstkincs van a birtokukban és megölték őket. Haláluk helyszíne bizonytalan, vagy monostorukban ölték meg őket a behatoló rablók, Benedeket és Jánost a saját cellájában, Izsákot a szomszédos cellában, Mátét a monostor templomának közelében, míg Keresztélyt a monostor területén, annak védelmezése közben gyilkolták meg.  Egy másik életrajz szerint vértanúságuk Kazimierz Biskupi település közelében történt, ezt igazolja, hogy ereklyéiket itt, ill. Gnieznóban őrizték, majd 1039-ben Prágába vitték át. Ma ereklyéik újra Kazimierz Biskupiban nyugszanak.

Vélrtanúságuk történetét Querfurti Szent Brúnó püspökvértanú írta meg 1008-ban, melynek címe: „Passio quinque martyrum” („Az öt vértanú szenvedése”)[1].

Az ő esedezéseik által, Urunk, Jézus Krisztus, Istenünk, irgalmazz nekünk!

Ámin.

[1] Bővebben: „Vita, et passio quinque fratrum martyrum heremitarum in regno Poloniae” („Az öt vértanú remete barát élete és szenvedése a lengyel királyságban”).

(Forrás: doxologia.ro)

Ford. Aranyosi-Vitéz Gellért