Szent Zsuzsanna vértanú Gabinus pap lánya és Gaius római pápa (283–296) unokahúga volt. Szülei vallásosan nevelték és Zsuzsanna ifjúkorától kezdve Istennek szentelte magát. Családja a dalmáciai Salonából[1] származott, és rokona volt Diocletianus római császárnak (284–305). A császár hallott erényeiről és szépségéről, és úgy döntött, hogy a leányt feleségül adja fogadott fiához és társcsászárához, Maximianus Herculiushoz, ezért elküldte Gabinus paphoz rokonát, a magas rangú Claudiust, később pedig ennek testvérét, Maximust. A szentéletű családdal folytatott beszélgetést követően mindketten, Claudius feleségével, Prepedignával és fiaival, Alexanderrel és Cufiussal együtt megkeresztelkedtek. Miután a császár megtudta, hogy rokonai keresztények lettek, száműzte őket a Rómához közeli Ostiába, ahol hamarosan élve elégették őket és hamvaikat a tengerbe szórták. Zsuzsannát a császári palotába vitték, ahol a császár a feleségére bízta, hogy a leányt jobb belátásra bírja. A császár felesége azonban titokban keresztény volt[2], és ahelyett, hogy lebeszélte volna, biztatta Zsuzsannát, hogy őrizze meg eredeti elhatározását és Isten akarata szerint ragaszkodjon szüzességének megőrzéséhez. Miután a császárné közölte férjével, hogy a szűz nem hajlandó pogány férfihoz feleségül menni, a császár engedélyt adott Maximianusnak, hogy a leányt meggyalázza, ám egy angyal ettől megóvta. Ezek után Macedoniust küldték, hogy a leányt bálványáldozatra kényszerítse. Amikor az ellenállt és ezt válaszolta: „Inkább áldozatul ajánlom fel magam Istennek!”, karddal levágta a szűz fejét. A császárné titokban eltemette a szent ereklyéit, a szobát pedig, ahol a leány élt, Szent Gaius pápa templommá alakíttatta. Rövidesen Zsuzsanna atyja, Szent Gabinus is részesült a vértanúk koronájában és ugyanez történt Szent Gaius pápával is 296-ban.
(days.pravoslavie.ru nyomán)
Szent Zsuzsanna szűz vértanú és társai emlékezete
(Miklós ohridi és zsicsai püspök Ohridi Prológusaiból)
Zsuzsanna a római Gabinus pap leánya volt és Gaius római pápa unokahúga. Gaius és Gabinus testvérek voltak, császári nemzetségből származtak, és rokonai voltak annak a Diocletianusnak, aki akkor hatalmon volt. Diocletianus fiává fogadta Maximianus Galeriust és feleségül akarta adni hozzá Zsuzsannát. Zsuzsanna azonban Krisztusnak szentelte magát, és hallani sem akart házasságról, különösen nem egy kereszteletlen férfival. Két tekintélyes arisztokratát, Claudiust és Maximust küldték el tehát, hogy a leány beleegyezését megszerezzék a házassághoz, azonban nem csupán küldetésük hiúsult meg, hanem Zsuzsanna szent, erőteljes és megingathatatlan jelleme hatására mindketten keresztényekké lettek házuk egész népével együtt. A császár dühének teljében megparancsolta, hogy Claudiust és Maximust családtagjaikkal együtt fogják el és vigyék Ostiába, ahol mindkettőjüket élve megégették, és hamvaikat a tengerbe vetették. Zsuzsannát atyja, Gabinus pap házában fejezték le. Az ostoba császár felesége, Serena titokban keresztény volt, éjjel lopva magához vette Szent Zsuzsanna vértanú ereklyéit, és tisztes módon eltemette. Gaius pápa fivérének házát templommá alakíttatta, és bemutatta benne a vértelen áldozatot, hiszen a Krisztusért meggyilkolt Szent Zsuzsanna vértanúhalála megszentelte a helyet. Zsuzsanna meggyilkolása után nem sokkal atyját, Gabinust és nagybátyját, Gaius pápát is megölték Krisztusért, így ők is elnyerték a vértanúk koronáját. Így történt, hogy a Szűz Szent Zsuzsanna vértanúnő, atyjával, Szent Gabinus pappal és nagybátyjával, Szent Gaius római pápával együtt elnyerték az örök dicsőség győzelmi koszorúját, Krisztus után 295-ben és 296-ban.
Megjegyzések:
- Írott források tanúskodnak arról, hogy Rómában, Diocletianus termái közelében, a Gaius pápa és Gabinus pap háza fölé emelt bazilikában a 4-5. században, augusztus 11-én már megünnepelték Szent Zsuzsanna emléknapját. A Martyrologium Romanum szerint a 6. századtól kezdve a Szent Zsuzsanna bazilikában, augusztus 11-én fényes ünnepség keretében emlékeztek meg a szentről. A mai templom (Chiesa di Santa Susanna alle Terme di Diocleziano) sekrestyéjének üvegpadlóján keresztül megtekinthetők a szentek egykori lakóházának maradványai, ahol Szent Zsuzsanna elnyerte a vértanúk koronáját.
- A nyugati hagyomány szerint Szent Gaius római pápa nem vértanú volt, hanem hitvalló, azaz olyan szent, akinek Krisztusért sok üldözést és kínzást kellett elviselnie, de nem halt vértanúhalált. E hagyomány szerint Diocletianus császár száműzte Gaiust, aki menekülését követően nyolc éven át egy barlangban élt. Szent Gaius pápát ezért úgy tartják számon, mint az első olyan szentet, akit hitvallónak nevez az egyháztörténet.
(Ford. Aranyosi-Vitéz Gellért)
[1] Ma Solin, Horvátország.
[2] Szent Alexandra császárné vértanú, ünnepe április 21.
