„A mainstream, a fősodor sodrásában”

2023. április 30.

Húsvét utáni harmadik vasárnap. A Szent Kenetvivő Asszonyok és

Arimateai József és Nikodémus emlékezete.

Szent Jakab apostol, Teológus Szent János apostol testvére.

ApCsel 6,1-7; Mk 15,43-16,8.

Tropárion, 5. hang

Krisztus feltámadt halottaiból, halállal eltiporván a halált, és a sírban lévőknek életet ajándékozván.

Apostoli olvasmány (ApCsel 6,1-7)

Azokban a napokban a tanítványok számának megszaporodtával zúgolódás támadt a görögök között a zsidók ellen amiatt, hogy özvegyeiket elhanyagolják a mindennapi kiszolgálásnál. A tizenkettő egybehívta tehát a tanítványok sokaságát, és így szóltak: »Nem volna rendjén, hogy az asztaloknál szolgáljunk, s közben elhanyagoljuk az Isten igéjét. Azért testvérek, szemeljetek ki magatok közül hét jó hírű, Szentlélekkel és bölcsességgel teljes férfit, s bízzuk rájuk ezt a feladatot. Mi meg majd az imádsággal és az ige szolgálatával foglalkozunk.« Ez a beszéd tetszett az egész sokaságnak. Kiválasztották tehát Istvánt, akit eltöltött a hit és a Szentlélek, továbbá Fülöpöt, Prohóroszt, Nikánort, Timont, Parmenászt és Miklóst, az antióchiai prozelitát. Ezeket az apostolok elé állították, és ők imádság közben rájuk tették kezüket.
Az Úr igéje pedig terjedt, úgyhogy a tanítványok száma igen megszaporodott Jeruzsálemben, sőt a papoknak is nagy tömege hódolt meg a hitnek.

Evangéliumi olvasmány (Mk 15,43-16,8)

(Jézus temetése)

(Abban az időben) odajött az arimateai József, egy előkelő tanácsos, aki maga is várta az Isten országát. Bátran bement Pilátushoz, és elkérte Jézus testét. Pilátus nem akarta elhinni, hogy már meghalt. Hívatta a századost, és megkérdezte, hogy valóban meghalt-e. Amikor a századostól megbizonyosodott erről, Józsefnek ajándékozta a testet. József pedig gyolcsot vásárolt, levette őt, és begöngyölte a gyolcsba. Azután egy sziklába vágott sírba helyezte, és a sírbolt bejáratához egy követ hengerített. Mária Magdolna pedig és Mária, József anyja figyelték, hogy hová helyezték.

(Jézus feltámadása)

Amikor elmúlt a szombat, Mária Magdolna és Mária, Jakab anyja és Szalóme illatszereket vásároltak, hogy elmenjenek és megkenjék Jézust. A hét első napján korán reggel, amikor a nap felkelt, a sírhoz mentek. Azt kérdezték egymástól: »Ki hengeríti el nekünk a követ a sírbolt ajtajából?« Amikor azonban körülnéztek, azt látták, hogy a kő már el van hengerítve. Igen nagy volt ugyanis. Bementek a sírboltba. Jobbkéz felől egy ifjút láttak ülni hosszú fehér ruhába öltözve, és megrémültek. De az így szólt hozzájuk: »Ne féljetek! A megfeszített Názáreti Jézust keresitek? Feltámadt, nincs itt. Íme, itt a hely, ahová tették őt. Menjetek el, s mondjátok meg tanítványainak és Péternek: ‘Előttetek megy Galileába, ott majd meglátjátok őt, amint megmondta nektek.’« Azok kimentek és elfutottak a sírtól, mert remegés és rémület fogta el őket, és nem mondtak senkinek semmit, mert féltek.

Krisztus Feltámadt!

Szeretett Testvéreim!

Két héttel Húsvét után és egy héttel Tamás vasárnapja után a Szent Kenetvivő Asszonyokról, valamint Arimateai Józsefről és Nikodémusról, a két titkos tanítványról emlékezünk meg. Mi az oka ennek a megtiszteltetésnek az ortodox egyház liturgikus hagyományában?

Az asszonyok tanúi voltak az Úr Jézus eltemetésének, ők vittek keneteket az elhunytnak, amikor a tanítványok visszahúzódtak, hűségről és bátorságról tettek tanúságot, akár a kiközösítést is vállalták az Úr Jézus iránti szeretetükből, így ők hallják meg elsőként a feltámadás hírét az angyaltól, ők találkoznak elsőként a Feltámadottal, és ők az elsők, akik továbbadják az örömhírt az apostoloknak.

Hűségük, szeretetük, bátorságuk jutalmául kapták, hogy elsők lehettek a Feltámadás hitében, a Feltámadottal való találkozásban, a feltámadás örömhírének továbbadásában és hirdetésében!

Jakab apostol, „az Úr Testvére” írja levelében:

Közeledjetek Istenhez, és ő közeledni fog hozzátok. Tisztítsátok meg kezeteket, bűnösök, és tisztítsátok meg szíveteket, ti kettős lelkűek” (4,8)!

Az asszonyok nagyon közel kerültek az Úrhoz, nem tudtak elszakadni tőle, így az élő Úr is elsőnek jött el hozzájuk.

Így viszonozza Urunk, ha valaki teljes szívből keresi és teljes szívéből akarja szolgálni őt.

Milyen szép és igazságos az Egyház szent hagyománya: az asszonyok nem tartoztak a tizenkét apostol közé, sem az ún. Hetven tanítvány közé, nem lettek se főpapok, se papok, mégis az Úr Jézus, az apostolokat megelőzve, rájuk bízza, hogy ők legyenek a Feltámadás első tanúi és hirdetői.

A Szentséges Szűz sem lett apostol vagy főpap, mégis, Egyházunk az első helyre teszi a szeretetben és tiszteletben Jézus, az Isten és ember után, és így dicsőíti: „Aki a keruboknál tiszteltebb és a szeráfoknál hasonlíthatatlanul dicsőbb vagy…”

Ezt a szép rendet, ezt a szent hagyományt kell az Egyháznak megőriznie az idők végezetéig!

Nemrég ezt hallottam valahol: „Az egyháznak modernnek, progresszívnak kell lennie mindenben, követnie kell a mai világot, követnie kell a kultúráját, mert ez a korszerű. A mi felekezetünk ilyen…”

Igen, az Egyház a nyelvében, a tanításában, az embereknek és a világnak való szolgálatában, az eszközeiben legyen mai és messzemenően korszerű. Ámde a „keresztény hit törvényét” és annak tükörképét, az „imádság törvényét”, vagy fordítva, az imádság és annak tükörképét a hit törvényét, egyszóval az isteni igazság aranyát, nem szabad földi fémmel ötvözni. Az isteni aranyhoz nem szabad emberi dolgot hozzátenni, vagy az isteni aranyból valamit elvenni.

Ezen a vasárnapon Szent Józsefről és Nikodémusról is megemlékezünk. Eddig titkos tanítványok voltak, nem mertek nyíltan színt vallani az Úr mellett, de most, hogy látták, az Úr Jézus valóban kész volt Isten igazságáért és a paradicsomban elbukott ember megigazulásáért meghalni, megindult a szívük, minden megfordult bennük, ők is bátran kiálltak az Úr mellett, nem törődtek semmivel, következményekkel, mert ezt mondták magukban: „Most már készek vagyunk érte mi is bármit elszenvedni…”

Valami hasonló megindultság vett erőt a szívükön – senki se értse félre – mint Zebedeus Jakab apostol (akinek éppen április harmincadikán van az ünnepe) hóhérán. Tudjuk a Szentírásból, hogy Jakabot, János apostol testvérét Heródes király karddal kivégeztette (ApCsel 12,1-2). Ám a Szentek Életében olvassuk, hogy a kivégzésre kirendelt katona, látva az apostol hitének és Jézus iránti szeretetének szilárdságát, látva, hogy szeretete és hűsége megtörhetetlen, odaborult hozzá és így szólt: „Bocsáss meg nekem.” Szent Jakab pedig átölelte és így válaszolt: „Békesség legyen neked”. Őt is lefejezték az apostollal együtt.

Milyen nagy szükség van ma, különösen itt, Európában (a „mainstream” sodrásában) a Szent Kenetvivő Asszonyok és József és Nikodémus, valamint Zebedeus Jakab bátor kiállására, szeretetére, hűségére, tanúságtételére az Úr Jézus és evangéliuma mellett!

Valóban feltámadt Krisztus!

I. T.

2023. április 30.

Feltámadási tropárion 2. hang

Midőn leszállottál a halálba, Halhatatlan Élet, megölted a poklot az Istenség villámával; midőn pedig a halottakat a föld mélyéből feltámasztottad, minden Mennyei Hatalmak így kiáltottak: Életet adó Krisztus Istenünk, dicsőség Néked!

Tropárion 2. hang

Dicsőség az Atyának és Fiúnak és Szentléleknek

A nemeslelkű József, levéve a keresztfáról szeplőtelen Testedet, tiszta gyolccsal és illatokkal beborítván azt, és eltemetvén, új sírba helyezte el. De Te, Urunk, harmadnapon feltámadtál, megadva a világnak a nagy irgalmat.

Kondákion 2. hang

Most és mindenkor és mindörökkön örökké.

Örvendjetek – szólottál a kenetvivő asszonyokhoz, és Éva ősanyánk sírásának is véget vetettél, feltámadásoddal, Krisztus Isten, az apostoloknak pedig meghagytad, hogy hirdessék: Feltámadt az Üdvözítő a sírból!

Húsvéti kondákion, 8. hang

Bár leszálltál a sírba, ó, Halhatatlan, legyőzted a pokol hatalmát, és feltámadtál mint győzedelmes, Krisztus Isten, mondván a kenethozó asszonyoknak: „örvendjetek”, és apostolaidnak békességet ajándékozván, az elesetteknek pedig megadván a feltámadást.

Húsvéti kondákion szlávul (kórus ének)

„Dicsőség az Atyának és Fiúnak és Szentléleknek”, most és mindenkor és mindörökkön örökké”

Kórus ének. “Valóban méltó…” helyett a húsvéti irmoszt énekeljük (magyar és egyházi szláv)

Tündökölj, tündökölj, új Jeruzsálem, mert az Úr dicsősége felvirradt fölötted! Vigadj most és örvendezz, Sion, Te pedig, Istennek tiszta Szülője, gyönyörködj Szülötted feltámadásában!

Szegedi Szent György Nagyvértanú Templom

Magyar ortodox egyházközség. Szeged, Magyarország. Alapítva: 1932