HÚSVÉT VASÁRNAPI délelőtti istentisztelet, otthoni, családi imádkozásra, éneklésre
(2020. április 19., Húsvét Vasárnapra,
délelőtt 10 órára, otthoni közös imádkozásra)
(A délelőtti istentisztelet a templomban a szent liturgiát ábrázolja ki imáival és énekeivel, ha valamiért nem tudunk teljes szent liturgiát tartani.)
(Kezdés, ha pap vezeti:)
Áldott a mi Istenünk, mindig most és mindenkor…
(Ha a hívők végzik:)
„Szent Atyáink imái által, Urunk Jézus Krisztus, Istenünk, irgalmazz nékünk.”
Mennyei Király, vigasztaló… (énekelve vagy olvasva)
Szent Isten, Szent Hatalmas, Szent Halhatatlan, irgalmazz nékünk. (3x)
Szentséges Háromság, irgalmazz nékünk…
Dicsőség…most és mindenkor…
Miatyánk…
Tropárion, 5. hang
Krisztus feltámadt halottaiból, halállal eltiporván a halált, és a sírban lévőknek életet ajándékozván. (Háromszor)
Támadjon fel az Isten, és szóródjanak szét az ő ellenségei, és meneküljenek az ő színe elől, akik gyűlölik őt.
Amiként szertefoszlik a füst, úgy oszoljanak széjjel, amiképpen elolvad a viasz a tűz közelségétől.
Úgy vesszenek el a bűnösök az Isten színe elől, és az igazak örvendezzenek.
Ez az a nap, amelyet alkotott az Úr, vigadjunk és örvendezzünk benne.
-
antifon, 65. zsoltár
Ujjongjon az Úrhoz az egész föld.
Isten Szülőjének közbenjárásai által, Üdvözítő, üdvözíts minket!
Ujjongjon az Úrhoz az egész föld, énekeljetek az Ő nevének, zengjetek dicsőséget az Ő dicséretében.
Isten Szülőjének közbenjárásai által, Üdvözítő, üdvözíts minket!
Mondjátok az Istennek: mily félelmetesek a Te műveid; a Te hatalmad sokasága miatt hízelkednek a Te ellenségeid.
Isten Szülőjének közbenjárásai által, Üdvözítő, üdvözíts minket!
Az egész föld hódoljon Néked és énekeljen Néked, énekeljen a Te fennséges nevednek.
Isten Szülőjének közbenjárásai által, Üdvözítő, üdvözíts minket!
Dicsőség az Atyának és Fiúnak és Szentléleknek, most és mindenkor és mindörökkön örökké. Ámin.
Isten Szülőjének közbenjárásai által, Üdvözítő, üdvözíts minket!
-
antifon, 66. zsoltár
Könyörüljön rajtunk az Isten és áldjon meg minket.
Üdvözíts minket, Istennek Fia, aki halottaidból feltámadtál. Néked énekelünk: Alliluja!
Könyörüljön rajtunk az Isten és áldjon meg minket; világosítsa meg az Ő orcáját mirajtunk, és irgalmazzon nekünk.
Üdvözíts minket, Istennek Fia, aki halottaidból feltámadtál. Néked énekelünk:
Alliluja!
Hogy megismerjük a földön a Te útjaidat, minden nemzetekben a Te üdvösségedet.
Üdvözíts minket, Istennek Fia, aki halottaidból feltámadtál. Néked énekelünk:
Alliluja!
Valljanak meg Téged a népek, Isten, valljanak meg Téged minden nemzetek.
Üdvözíts minket, Istennek Fia, aki halottaidból feltámadtál. Néked énekelünk:
Alliluja!
Dicsőség az Atyának és Fiúnak és Szentléleknek, most és mindenkor és mindörökkön örökké. Ámin.
Istennek Egyszülött Fia és Igéje, aki halhatatlan vagy, és aki a mi üdvösségünkért megtestesülni kegyeskedtél, Istennek Szent Szülőjétől és Örökszűz Máriától, változatlanul lettél emberré. Megfeszíttetvén, Krisztus Isten, halállal eltiportad a halált, ki egy vagy a Szentháromságból, és kit együtt dicsőítünk az Atyával és a Szentlélekkel, üdvözíts minket!
-
antifon, 67. zsoltár
Támadjon fel az Isten, és szóródjanak szét az ő ellenségei.
Krisztus feltámadt halottaiból, halállal eltiporván a halált, és a sírban lévőknek életet ajándékozván.
Támadjon fel az Isten, és szóródjanak szét az ő ellenségei, és meneküljenek az ő színe elől, akik gyűlölik őt.
Krisztus feltámadt halottaiból, halállal eltiporván a halált, és a sírban lévőknek életet ajándékozván.
Amiként szertefoszlik a füst, úgy oszoljanak széjjel, amiképpen elolvad a viasz a tűz közelségétől.
Krisztus feltámadt halottaiból, halállal eltiporván a halált, és a sírban lévőknek életet ajándékozván.
Úgy vesszenek el a bűnösök az Isten színe elől, és az igazak örvendezzenek.
Krisztus feltámadt halottaiból, halállal eltiporván a halált, és a sírban lévőknek életet ajándékozván.
Dicsőség…most és mindenkor…
Krisztus feltámadt halottaiból, halállal eltiporván a halált, és a sírban lévőknek életet ajándékozván.
Húsvéti tropárion 5. hang
Krisztus feltámadt halottaiból, halállal eltiporván a halált, és a sírban lévőknek életet ajándékozván.
Húsvéti kondákion, 8. hang
Bár leszálltál a sírba, ó, Halhatatlan, legyőzted a pokol hatalmát, és feltámadtál mint győzedelmes, Krisztus Isten, mondván a kenethozó asszonyoknak: „örvendjetek”, és apostolaidnak békességet ajándékozván, az elesetteknek pedig megadván a feltámadást.
Apostoli olvasmány
Felolvasás Apostolok Cselekedeteiből (1,1-8)
11Az első könyvben, Teofil, szóltam mindarról, amit Jézus tett és tanított kezdettől fogva 2addig a napig, amelyen felvétetett, miután a Szentlélek által parancsot adott apostolainak, akiket kivá-
lasztott. 3Kínszenvedése után élve megmutatta magát nekik, számos csalhatatlan jellel bizonyította be számukra, hogy él, és negyven napon át megjelenve Isten országáról beszélt nekik.
4Amikor együtt étkezett velük, meghagyta nekik, hogy ne távozzanak el Jeruzsálemből, hanem várjanak az Atya ígéretére: »Azt hallottátok tőlem, 5hogy János csak vízzel keresztelt, ti azonban néhány nap múlva Szentlélekkel fogtok megkeresztelkedni.«
6Erre az egybegyűltek megkérdezték tőle: »Uram, talán most állítod helyre Izrael országát?« 7Ő azonban azt mondta nekik: »Nem a ti dolgotok, hogy ismerjétek az időket és a korszakokat, amelyeket az Atya saját tetszése szerint határozott meg. 8A rátok lejövő Szentlélek azonban erővel tölt majd el benneteket, hogy tanúságot tegyetek rólam Jeruzsálemben és egész Júdeában, Szamariában, egészen a föld határáig.«
Felolvasás János Szent Evangéliumából (Jn 1,1-17)
11Kezdetben volt az Ige, és az Ige Istennél volt, és Isten volt az Ige. 2Ő volt kezdetben Istennél. 3Minden általa lett, és nála nélkül semmi sem lett, ami lett. 4Benne élet volt, és az élet volt az emberek világossága. 5A világosság a sötétségben világít, de a sötétség azt nem fogta föl.
6Volt egy ember, akit Isten küldött, János volt a neve. 7Tanúskodni jött, hogy tanúskodjék a világosságról, s mindenki higgyen általa. 8Nem ő volt a világosság, csak tanúságot kellett tennie a világosságról.
9Az igazi világosság, aki minden embert megvilágosít, a világba jött. 10A világban volt, a világ őáltala lett, de a világ nem ismerte fel őt. 11A tulajdonába jött, övéi azonban nem fogadták be.
12Mindazoknak azonban, akik befogadták, hatalmat adott, hogy Isten gyermekei legyenek; azoknak, akik hisznek az ő nevében, 13akik nem a vérből, sem a test ösztönéből, sem a férfi akaratából, hanem Istenből születtek.
14Az Ige testté lett, és köztünk lakott, és mi láttuk az ő dicsőségét, mint az Atya egyszülöttének dicsőségét, aki telve volt kegyelemmel és igazsággal.
15János tanúságot tesz róla, és hirdeti: »Ő az, akiről ezt mondtam: Aki utánam jön, megelőz engem, mert előbb volt, mint én.«
16Mi mindnyájan az ő teljességéből kaptunk kegyelmet kegyelemre halmozva. 17Mert a törvényt Mózes által kaptuk, a kegyelem és az igazság pedig Jézus Krisztus által valósult meg.
Őszentsége KIRILL pátriárka húsvéti körlevele
Excellenciás főpásztorok, főtisztelendő atyák, tiszteletre méltó szerzetesek és szerzetesnők, kedves fivéreim és nővéreim!
KRISZTUS FELTÁMADT!
Legirgalmasabb Istenünk arra méltatott bennünket, hogy kegyelméből eljussunk a fénytárasztó húsvéti éjszakáig, és újra örvendezhessünk Krisztus dicsőséges Feltámadásának. Szívből köszöntelek Mindannyiótokat, kedveseim, e nagy ünnep, az „ünnepélyek ünnepélye” alkalmából!
Majdnem két évezred választ el bennünket attól az eseménytől, amelyre ma emlékezünk. Az Egyház mégis, minden esztendőben, ugyanazzal a lelki örömmel ünnepli az Úr Feltámadását, fáradhatatlanul tesz tanúságot annak az eseménynek kivételes voltáról, amely abban a sírbarlangban, az ősi Jeruzsálem falai mellett történt.
Isten Fiának egész földi útja, csodás Megtestesülésétől szenvedéséig és a Kereszten történt félelmetes haláláig a Teremtő ígéretének beteljesedése, amelyet egykor az ősszülőknek adott. Isten megígérte, hogy elküldi a világba azt, Aki „betegségeinket viselni fogja, fájdalmainkat hordozza” (Ézs 53,4), és „megszabadítja népét bűneitől” (Mt 1,21). Ezt az ígéretet az Úr többször is megerősítette prófétái által. Akkor is hű maradt ígéretéhez, amikor a kiválasztott nép elhagyta a szövetséget és megszegte Alkotója akaratát.
Krisztus Feltámadásában a maga teljességében jelent meg Isten szeretete, mert végre legyőzetett a halál, az utolsó akadály, amely az embert elidegenítette az élet valódi Forrásától. Jóllehet a fizikai halál létezik, megöli az emberi testeket, de többé nem képes megölni a lelkeket, megfosztani bennünket az örök élettől és Teremtőnkkel való egységünktől. A halál megrontatott, fullánkja eltávolíttatott (1Kor 15,55), az Úr „foglyokat vitt fogva” (Ef 4,8), és a poklot megfosztotta hatalmától. „Istennél semmi sem lehetetlen” (Lk 1,37), valóban „feltámadt, amint megmondta” (Mt 28,6).
Ebben az esztendőben a Föld népei kivételes megpróbáltatáson mennek keresztül. Pusztító vész terjedt el az egész világon, amely a mi országainkat is elérte. Az állami hatóságok korlátozó intézkedéséket vezetnek be, hogy megelőzzék a járvány robbanásszerű elterjedését. A Moszkvai Patriarkátus pásztori gondoskodása alá tartozó több országban a nyilvános istentiszteletek végzése, a szent liturgia nyilvános megtartása is fel lett függesztve. Ámde nekünk, ortodox keresztényeknek nem szabad elcsüggednünk, vagy kétségbeesnünk e bonyolult körülmények közepette, és még kevésbé szabad pánikba esnünk. Meg kell őrizni belső békénket, emlékeznünk kell Üdvözítőnk szavaira, amelyeket megváltó szenvedései előtt mondott: „A világban megpróbáltatások érnek titeket, de bízzatok, én legyőztem a világot” (Jn 16,33).
A Húsvét „átkeléssé” vált az emberiség számára a bűn rabságából a Mennyek Országa szabadságába, „Isten fiai dicsőségének szabadságába” (Róm 8,21). Egyedül Üdvözítőnk Feltámadása által nyerjük el a valódi szabadságot, amelyről a dicséretes Pál apostol tesz tanúságot, és így hív bennünket: „a szabadságban, melyre minket Krisztus megszabadított, álljatok meg” (Gal 5,1). Hányszor olvastuk, vagy hallottuk már e szavakat? Gondoljuk csak meg: nem élünk-e ma úgy, mintha nem is történt volna meg Krisztus Feltámadása? Nem váltjuk-e az örökkévalóság előttünk egycsapásra megnyílt gazdagságát végtelen gondokra, e világ hiábavalóságának új rabjaiként átadva magunkat mulandó félelmeknek, megfeledkezve a romolhatatlan lelki kincsekről és a keresztény ember valódi elhívatásáról, hogy „szentségben és igazságban szolgáljunk az Úrnak színe előtt” (Lk 1,75).
Mert a tiszta és szeplőtlen vallásosság az Isten és Atya előtt (Jak 1,27), abban áll, hogy a példa nyomán, amelyet a Jó Pásztor mutatott meg nekünk az evangéliumban, szeretettel és türelemmel legyünk egymás iránt, és segítsünk és támogassuk egymást a megpróbáltatások idején. Semmilyen külső megszorításnak sem szabad szétszakítania a köztünk lévő egységet, amelyre a mi Urunk és Megváltónk Jézus Krisztus megismerésében találtunk rá, aki legyőzte a halált, és megadta nekünk a lehetőséget, hogy Isten gyermekeinek nevezhetjük magunkat (1Ján 3,1), és azok is lehetünk.
Egy szíve és egy lelke (ApCsel 4,32) van az egyház minden gyermekének, mert külön-külön tagjai, de együtt Krisztus Teste vagyunk, és semmi nem szakíthat el minket Isten szeretetétől (Róm 8,39). Ezért azok, akik ma rajtuk kívül álló okok miatt nem tudtak eljönni a templomba és imádkozni, kell, hogy tudják, hogy megemlékeznek róluk és imádkoznak értük. A hit erőt ad nekünk az élethez, és hogy Isten segítségével legyőzzük a különböző betegségeket és megpróbáltatásokat, azokat is, amelyek a veszélyes vírus elterjedésével jelentek meg életünkben.
Forró szeretettel hívlak benneteket, kedveseim, közös imáink elmélyítésére, hogy az Úr, a nehézségek ellenére is, adja meg nekünk, hogy részesei maradjunk az Egyház kegyelemteli liturgikus életének, hogy elvégezzük az Eucharisztia Szent Titkát, és a hívők bizalommal járulhassanak az Élet Forrásához – Krisztus Szent Ajándékaihoz, hogy a betegek meggyógyuljanak, az egészségesek pedig védelmet találjanak a veszélyes fertőzéssel szemben.
Hiszem, hogy a feltámadott Üdvözítő nem hagy el bennünket, és megadja, hogy szilárdan és hősiesen kitartsunk a hitben, és megmaradjunk a földi életből az örök életbe vezető üdvös úton.
Szeretettel köszöntelek Mindannyiótokat, kedves fivéreim és nővéreim, a Szent Húsvét fényes ünnepe alkalmából, és kérlek titeket, szüntelenül adjátok tanújelét annak, hogy a Megváltó igaz tanítványai vagytok, jó példával szolgálva a körülöttetek élők számára, hirdetve annak tökéletességét, aki a sötétségből meghívott titeket az ő csodálatos világosságára (1Pét 2,9), hogy életünk egész ideje alatt tettekkel bizonyíthassuk a húsvéti köszöntés erejét és soha el nem múló igazságát:
VALÓBAN FELTÁMADT KRISZTUS!
+ Kirill, Moszkva és egész Rusz pátriárkája
Krisztus Húsvétján, a 2020. esztendőben
Hitvallás
„Hiszek egy Istenben…”
Bűnvalló imádság
„Nézd el, engedd el, bocsásd meg, Isten, vétkeinket, amelyeket szándékosan vagy szándéktalanul, szóval vagy cselekedettel, tudattal vagy öntudatlanul, nappal vagy éjjel, értelemmel vagy gondolattal elkövettünk, bocsásd meg nékünk mint jóságos és emberszerető.”
„Miatyánk, ki a menyekben vagy…”
Húsvéti tropárion 5. hang
Krisztus feltámadt halottaiból, halállal eltiporván a halált, és a sírban lévőknek életet ajándékozván.
„Dicsőség az Atyának és Fiúnak és Szentléleknek”, most és mindenkor és mindörökkön örökké”
Húsvéti kondákion, 8. hang
Bár leszálltál a sírba, ó, Halhatatlan, legyőzted a pokol hatalmát, és feltámadtál mint győzedelmes, Krisztus Isten, mondván a kenethozó asszonyoknak: „örvendjetek”, és apostolaidnak békességet ajándékozván, az elesetteknek pedig megadván a feltámadást.
Valóban méltó helyett, a húsvéti kánon 9. ódájának irmosza, magyarul és szlávul:
„Az angyal így kiáltott a Kegyelembefogadotthoz: Tiszta Szűz örvendezz, és újból mondom: örvendezz! Mert a te Fiad harmadnapra feltámadt a sírból.
Tündökölj, tündökölj, új Jeruzsálem, mert az Úr dicsősége felvirradt fölötted! Vigadj most és örvendezz, Sion, te pedig Istennek tiszta Szülője, gyönyörködj Szülötted feltámadásában!”
„Uram irgalmazz” (Tizenkétszer)
(Olvasva, Hymnologion I. 311. o. szerint:)
„Szentséges Háromság, egylényegű Hatalom, oszthatatlan Királyság, minden javak Kútfeje, légy kegyes hozzám, bűnöshöz, erősítsd meg, tedd értelmessé szívemet, és moss le rólam minden tisztátalanságot. Világosítsd meg elmémet, hogy mindenkor dicsőítselek, dicsérjelek és imádjalak, ezt mondván: Egy a Szent, egy az Úr: Jézus Krisztus, az Atyaisten dicsőségére. Ámin.”
„Legyen áldott az Úr neve, most és mindenkor és mindörökkön örökké.”
„Dicsőség…most és mindenkor…”
-
zsoltár
„Áldom az Urat minden időben, dicsérete mindig ajkamon van. Az Úrban dicsekedik az én lelkem. Hallják ezt a szelídek és örvendeznek. Dicsőítsétek az Urat énvelem, és magasztaljuk együtt az Ő nevét. Kerestem az Urat és meghallgatott engem, és minden gyötrelmeimtől megszabadított engem. Járuljatok Őhozzá, és megvilágosodtok, és a ti orcátok meg nem szégyenül. Ez a szegény kiáltott, és az Úr meghallgatta őt, és minden gyötrelmeitől megmentette őt. Őrködik az Úrnak angyala azok körül, akik félik Őt, és megszabadítja őket. Ízleljétek és lássátok, hogy jóságos az Úr. Boldog az a férfiú, aki reménykedik Őbenne. Féljétek az Urat, minden Ő szentjei. Mert nincsen nélkülözésük azoknak, akik félik Őt. Gazdagok elszegényednek és éheznek, azok pedig, akik keresik az Urat, semmi jóban nem szűkölködnek. Jertek gyermekeim, hallgassatok reám: az Úr félelmére tanítalak benneteket. Ki az az ember, aki akarja az életet, és jó napokat szeretne látni? Tartóztasd meg nyelvedet a gonoszságtól, és ajkaidat attól, hogy csalárdságot beszéljenek. Kerüld a rosszat, és cselekedjél jót. Keresd a békességet, és kövesd azt. Az Úrnak szemei az igazakon vannak, és az Ő fülei azoknak könyörgésén. Az Úr orcája pedig a gonosztevőkön van, hogy kiirtsa a földről az ő emlékezetüket. Kiáltottak az igazak, és az Úr meghallgatta őket, és minden gyötrelmeiktől megszabadította őket. Közel van az Úr a töredelmes szívűekhez, és megmenti az alázatos lelkűeket. Sokak az igazak gyötrelmei, és valamennyitől megszabadítja őket az Úr. Megőrzi az Úr minden csontjaikat, és egy sem töretik meg azokból. Gonosz a bűnösök halála, és meglakolnak azok, akik gyűlölik az igazat. Megmenti az Úr az Ő szolgáinak lelkét, és senki meg nem lakol, aki Őbenne reménykedik.”
Húsvéti tropárion 5. hang, bizánci dallam
Krisztus feltámadt halottaiból, halállal eltiporván a halált, és a sírban lévőknek életet ajándékozván. (Háromszor)
Krisztus feltámadt! Valóban feltámadt!
Христос Воскресе! Воистину Воскресе!
Hristos a înviat! Adevărat a înviat!
Χριστός ανέστη! Αληθώς ανέστη!
Christus resurrexit! Resurrexit vere!
(Ha a hívők fejezik be a közös szolgálatot:)
„Szent Atyáink imái által, Urunk Jézus Krisztus, Istenünk, irgalmazz nékünk.”
+++
