Hírlevél Keresztény Testvéreinknek
Szegedi Szent György ortodox templom
Szeged, Kazinczy u. 7.
2016. augusztus – szeptember
+
Áthoszi Porfíriosz atya életéből (†1991)
Kafszokalívia
Kedves lelki gyermekeim!
Most, amikor még józan eszem birtokában vagyok, szeretnék nektek néhány tanácsot adni.
Kicsi gyerekkoromtól fogva minduntalan követtem el bűnöket. De amikor anyám felküldött a hegyre állatokat őrizni ─ apánk ugyanis Amerikába ment dolgozni, mert szegények voltunk ─ pásztorkodás közben szótagolva elolvastam Kunyhólakó Szent János életét, és nagyon megszerettem őt. Mindössze tizenkét vagy tizenöt éves lehettem – nem emlékszem pontosan ─, de sokat imádkoztam, és mivel őt akartam utánozni, hosszas vívódások után, titokban elhagytam a szüleimet, és a Szent Hegyre, Kafszokalíviába jöttem, ahol két testvérnek, Panteleímon és Joaníkiosz atyának fogadtam engedelmességet. Kiderült, hogy nagyon istenfélő és erényes emberek voltak, én pedig nagyon megszerettem őket, ezért, az imáik segítségével, mindenben teljes engedelmességet mutattam irántuk. Ez igen nagy hasznomra vált. Isten iránt is nagy szeretetet éreztem, és csodás életet éltem. Ámde vétkeim miatt Isten úgy intézte, hogy súlyosan megbetegedtem, az atyák pedig azt mondták, hogy vissza kell mennem a szüleimhez Éviára, Ájiosz Joániszba.
És ugyanúgy, ahogyan kicsi gyermekkoromtól fogva sok bűnt követtem el, miután visszatértem a világba, csak tovább szaporítottam őket, úgyhogy mostanra már igen sok bűnt halmoztam fel. Ám az emberek jóindulattal voltak irántam, és most mind azt állítják, hogy szent vagyok. Én viszont úgy érzem, hogy a legbűnösebb ember vagyok a világon. Természetesen, ami bűnre csak vissza tudtam emlékezni, mind meggyóntam, és tudom, hogy amelyeket meggyóntam, azokat Isten megbocsátotta. Ámde most úgy érzem, hogy lelki bűneim is jócskán megszaporodtak, ezért arra kérlek benneteket, akik megismertetek engem, hogy imádkozzatok értem, mert amíg életben voltam, én is nagy alázattal imádkoztam értetek. Most, hogy a mennybe készülök, úgy érzem, Isten ezt kérdezi majd tőlem: „Hát te mit keresel itt?” Én csak ezt tudom válaszolni erre: „Uram, nem vagyok méltó arra, hogy itt legyek, de a Te szeretetedre bízom, mi lesz velem”. Hogy ezután mi történik, azt nem tudom. De az a vágyam, hogy Isten szeretete jusson érvényre.
Mindig azért imádkozom, hogy lelki gyermekeim szeressék Istent, aki számunkra minden, és méltasson bennünket arra, hogy belépjünk földi, nem teremtett Egyházába. Mert itt, a földön kezdődik minden.
Mindig arra törekedtem, hogy imádkozzak, és az Egyház himnuszait, a Szentírást, a szentek életét olvassam. Azt szeretném, ha ti is ezt tennétek.
Kérlek mindnyájatokat, bocsássátok meg nekem, ha valamivel megbántottalak benneteket!
Porfíriosz szerzetespap
Kafszokalívia, 1991. június 4 / 17.
(Áthoszi Porfíriosz atya élete. VII., Odigitria – Jel, Budapest 2011)
+
A Szent Hegy tanításából
Mi az ima és mi a hatása?
Az ima – természeténél fogva – beszélgetés és egyesülés Istennel. Hatását tekintve fenntartja a világot és megbékélést hoz Istennel. Könnyeknek anyja és egyben leánya, bűnök jóvátétele, híd a kísértések fölött, fal a megpróbáltatások ellen, viszályok kimúlása, angyalok munkája és minden spirituális lény tápláléka.
(Létrás Szt. János nyomán)
+
Nem a karizmák, hanem a bűnbánat…
Nem szabad karizmákat kérnünk Istentől, csak bűnbánatot. Aki a bűnbánatot keresi, mindkettőre rátatál. Aki csak a karizmákat keresi, egyikre sem talál rá.
(Áthoszi Szent Paisziosz nyomán)
+
Hogyan tudjuk igazán megismerni Istent?
Csak a Szentlélek kegyelmének segítségével. Isten valódi megismerésének nem az értelem, hanem a tapasztalat az alapja: amennyire csak lehet, hasonlóvá kell tehát válnunk Hozzá, eggyé kell válnunk Vele. Ez a magyarázata, hogy az igazi megismerés mértéke a szeretet mértékéből származik: minél tökéletesebb a szeretet, annál tökéletesebb a megismerés.
(Áthoszi Szent Sziluán nyomán)
+
Színeváltozás ünnepére
(Olvasandó: Mt 17,1-9)
Jézus fölvitte Pétert, Jakabot és Jánost, Jakab testvérét egy magas hegyre. Aki Isten után vágyik, gondolkodásában, erkölcseiben, vágyaiban emelkedjék fel Hozzá. Ahogyan az eucharisztikus kánon előtt elhangzik a pap felszólítása: „Emeljük föl szívünket!” És a nép így válaszol: „Fölemeltük az Úrhoz!”
Mózes és Illés jelent meg az Úr jobbján és balján, és „beszélgettek vele”. Mózes meghalt az Ígéret Földjére való bevonulás előtt, Illés nem látta meg a halált, hanem a mennybe ragadtatott. Így Jézus ─ Aranyszájú Szent János szerint ─ megmutatta, hogy „halál és élet fölött is hatalma van”. Ámde azért is, mert a két ószövetségi próféta halálnak tette ki magát az Isten tetszése miatt. Mózes a fáraó előtt, Illés pedig Ácháb király előtt. Jézus sem tért ki a kereszt elől. Az Isten tetszése mindennél előbbre való. Először Istennek kell tetszenünk, és csak utána az embereknek. Ha ezt a szabályt követjük, minden a jó helyére kerül életünkben.
»Ez az én szeretett Fiam, akiben kedvem telik, őt hallgassátok« ─ hangzik a felhőből, a hegyen. Sokféle hang ér el bennünket manapság élő, elektronikus vagy írott formában. Nekünk elsősorban Isten Egyszülött Fiára kell hallgatnunk. Ha rá hallgatunk, biztos különbséget tudunk tenni igazság és hamisság, érték és értéktelenség, erény és bűn között.
„Ennek hallatán a tanítványok arcra borultak és igen megijedtek.” Félelmetes lehetett a hegyi felhőből jövő hang. Mi pedig ne féljünk elsősorban Jézusra hallgatni! Ne féljünk őt cselekedettel, szóval vagy írással is megvallani! Mi a jele annak, hogy igazán szeretjük őt? Az, hogy nem félünk rá hallgatni, nem félünk őt megvallani, mert a „szeretetben nincsen félelem; sőt a teljes szeretet kiűzi a félelmet” (1Jn 4,18).
I. T.
+
Levélcím: H-6720 Szeged, Kazinczy u. 7. Tel. 06 62 420-397.
Email: szentgyorgyvertanu@gmail.com