DÉLELŐTTI ISTENTISZTELET, OTTHONI, CSALÁDI IMÁDKOZÁSRA, ÉNEKLÉSRE, NAGYBÖJT ÖTÖDIK VASÁRNAPJÁRA

(2020. április 5., vasárnapra, délelőtt 10 órára,
otthoni közös imádkozásra és hallgatásra)
(A délelőtti istentisztelet a templomban a szent liturgiát ábrázolja ki imáival és énekeivel, ha valamiért nem tudunk teljes szent liturgiát tartani.)
(Kezdés, ha pap vezeti:)
Áldott a mi Istenünk, mindig most és mindenkor…
(Ha a hívők végzik:)
„Szent Atyáink imái által, Urunk Jézus Krisztus, Istenünk, irgalmazz nékünk.”
Mennyei Király, vigasztaló… (énekelve vagy olvasva)
Szent Isten, Szent Hatalmas, Szent Halhatatlan, irgalmazz nékünk. (3x)
Szentséges Háromság, irgalmazz nékünk…
Dicsőség…most és mindenkor…
Miatyánk…
  1. antifon, 102. zsoltár
Áldjad, lelkem, az Urat! Áldott vagy, Uram!
Áldjad, lelkem, az URat, és egész bensőm az ő szent nevét! Áldjad, lelkem, az URat, és ne feledd el, mennyi jót tett veled! Ő megbocsátja minden bűnödet, meggyógyítja minden betegségedet, megváltja életedet a sírtól, szeretettel és irgalommal koronáz meg. Betölti javaival életedet, megújul ifjúságod, mint a sasé…
Irgalmas és kegyelmes az ÚR, türelme hosszú, szeretete nagy.
Áldjad, lelkem, az URat, és egész bensőm az ő szent nevét! Áldott vagy, Uram!
  1. antifon, 145. zsoltár
Dicsérd, lelkem, az URat! Dicsérem az URat, amíg élek, zsoltárt zengek Istenemnek, míg csak leszek. Ne bízzatok az előkelőkben, egy emberben sem, mert nem tud megtartani. Ha elszáll a lelke, visszatér a földbe, és azonnal semmivé válnak tervei. Boldog az, akinek Jákób Istene a segítsége, és Istenében, az ÚRban van a reménysége, aki az eget és a földet alkotta, meg a tengert, és ami csak bennük van; ő meg is tart hűségesen mindenkor. Igazságot szolgáltat az elnyomottaknak, kenyeret ad az éhezőknek, kiszabadítja a foglyokat az ÚR. Az ÚR megnyitja a vakok szemeit, az ÚR fölegyenesíti a görnyedezőket, az ÚR szereti az igazakat. Az ÚR őrzi a jövevényeket, támogatja az árvát és az özvegyet; de a bűnösöket tévútra vezeti. Mindörökké uralkodik az ÚR, a te Istened, ó, Sion, nemzedékről nemzedékre.–
„Dicsőség az Atyának és Fiúnak és Szentléleknek, most és mindenkor és mindörökkön örökké. Ámin.
Istennek Egyszülött Fia és Igéje, aki halhatatlan vagy, és aki a mi üdvösségünkért megtestesülni kegyeskedtél, Istennek Szent Szülőjétől és Örökszűz Máriától, változatlanul lettél emberré. Megfeszíttetvén, Krisztus Isten, halállal eltiportad a halált, ki egy vagy a Szentháromságból, és kit együtt dicsőítünk az Atyával és a Szentlélekkel, üdvözíts minket!
  1. antifon.
Emlékezzél meg rólunk Urunk, midőn eljössz a Te országodba…
Boldogságok: Máté evangéliuma: 5. fej., 3-12.
(Csak, ha pap vezeti az istentiszteletet:)
„Felolvasás Pál apostolnak a Korinthusiakhoz írt 1. leveléből”
(1Kor 11,23-32, a Nagy Csütörtöki apostoli olvasmány:)
Figyeljünk!”
(Csak, ha pap vezeti az istentiszteletet:)
„Felolvasás János Szent Evangéliumából”
(Jn 6,48-54)
A Nagyböjt 5. vasárnapi apostolt és evangéliumot olvashatjuk otthon:
Apostoli olvasmányok
Zsid 9,11-14:
Krisztus azonban mint a jövendő javak főpapja jelent meg, a nagyobb és tökéletesebb, nem kézzel készített, azaz nem ebből a világból való sátoron át, 12nem is bakok vagy borjak vére által, hanem a saját vére által ment be egyszer s mindenkorra a szentélybe, és örök váltságot szerzett. 13Mert ha bakok és bikák vére, és az üszők elhintett hamvaa tisztátalanokat megszenteli a test megtisztulására, 14mennyivel inkább fogja Krisztus vére, aki az örök Lélek által önmagát adta szeplőtlen áldozatul Istennek, megtisztítani lelkiismeretünket a halott tettektől, hogy az élő Istennek szolgáljunk!
Gal 3,23-29:
Amíg a hit el nem érkezett, a törvény fogságában voltunk tartva a hit számára, amely majd kinyilatkoztatást nyer. Ennélfogva a törvény Krisztushoz vezető nevelőnk volt, hogy a hit által igazuljunk meg. Amikor azonban elérkezett a hit, már nem vagyunk a nevelő alatt.
Mert mindnyájan Isten fiai vagytok a hit által Krisztus Jézusban. Hiszen mindannyian, akik megkeresztelkedtetek Krisztusra, Krisztust öltöttétek magatokra: nincs többé zsidó, sem görög, sem szolga, sem szabad, sem férfi, sem nő; mert mindnyájan egy vagytok Krisztus Jézusban. Ha pedig ti Krisztuséi vagytok, akkor Ábrahám utódai, s az ígéret szerint való örökösök.
Evangélium Szent Márk szerint, 10, 32f-45:
Ekkor újra maga mellé vette a tizenkettőt, és elkezdett nekik beszélni mindarról, ami rá vár: »Íme, fölmegyünk Jeruzsálembe, és az Emberfiát át fogják adni a főpapoknak és az írástudóknak. Halálra ítélik őt, és átadják a pogányoknak. Kicsúfolják, leköpdösik, megostorozzák és megölik; de harmadnapra föltámad.«
Ekkor eléje járultak Zebedeus fiai, Jakab és János, és így szóltak: »Mester! Azt szeretnénk, hogy amit kérünk, tedd meg nekünk.« Ő megkérdezte tőlük: »Mit akartok, hogy megtegyek nektek?« Azt felelték: »Tedd meg nekünk, hogy egyikünk a jobbodon, másikunk pedig a bal oldaladon ülhessen a te dicsőségedben.« Jézus erre azt mondta nekik: »Nem tudjátok, mit kértek. Tudtok-e inni a kehelyből, amelyből én iszom? Vagy meg tudtok-e keresztelkedni a keresztséggel, amellyel én megkeresztelkedem?« Ők azt felelték neki: »Meg tudunk.« Ekkor Jézus azt mondta nekik: »A kehelyből, amelyből én iszom, inni fogtok ugyan, és a keresztséggel, amellyel én megkeresztelkedem, ti is meg fogtok keresztelkedni. De azt megadni, hogy a jobbomon vagy a balomon ki üljön, az nem az én dolgom. Az azoké lesz, akiknek készítették.«
Amikor a tíz meghallotta ezt, haragudni kezdtek Jakabra és Jánosra. Jézus azonban magához hívta őket, és azt mondta nekik: »Tudjátok, hogy akiket a nemzetek fejedelmeknek tekintenek, azok uralkodnak rajtuk, és a nagyok hatalmaskodnak felettük. Köztetek azonban ez nem így van, hanem aki nagy akar lenni, az legyen a szolgátok; aki pedig első akar lenni köztetek, az a szolgája lesz mindenkinek. Hiszen az Emberfia sem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon, és életét adja váltságul sokakért.«
Evangélium Szent Lukács szerint, Lk 7,36-50:
Egy farizeus meghívta, hogy egyen nála. Bement a farizeus házába és asztalhoz telepedett. És íme, egy bűnös asszony a városból, amint megtudta, hogy a farizeus házában étkezik, kenetet hozott egy alabástrom edényben. Megállt hátul a lábainál, sírva fakadt, elkezdte könnyeivel öntözni a lábait, és megtörölte hajával, csókolgatta a lábait, és megkente a kenettel.
Amikor a farizeus, aki meghívta, látta ezt, így szólt magában: »Ha ez próféta volna, bizonyára tudná, kicsoda és miféle asszony ez, aki őt érinti, vagyis hogy bűnös.« Jézus ezt válaszolta neki: »Simon! Mondanék neked valamit.« Az így szólt: »Mester, szólj!« »Két adósa volt egy hitelezőnek. Az egyik ötszáz dénárral tartozott, a másik ötvennel. Nem lévén nekik miből megfizetni, elengedte mind a kettőnek. Melyik fogja őt közülük jobban szeretni?« Simon ezt felelte: »Úgy vélem, az, akinek többet engedett el.« Ő pedig ezt mondta neki: »Helyesen ítéltél.« Majd az asszony felé fordulva ezt mondta Simonnak: »Látod ezt az asszonyt? Bejöttem a házadba, és nem adtál vizet lábaimra; ez meg könnyeivel öntözte lábaimat, és a hajával törölte meg. Csókot nem adtál nekem; ez meg, amióta bejött, nem szűnt meg csókolgatni lábaimat. Olajjal nem kented meg fejemet; ez meg kenettel kente meg a lábaimat. Azért mondom neked: Sok bűne bocsánatot nyert, mert nagyon szeretett. Akinek keveset bocsátanak meg, kevéssé szeret.« Aztán így szólt az asszonyhoz: »Bocsánatot nyertek bűneid.« Erre az asztaltársak ezt kezdték mondogatni magukban: »Kicsoda ez, hogy még a bűnöket is megbocsátja?« Ő pedig így szólt az asszonyhoz: »A hited megmentett téged; menj békével.«
(Pár vigasztaló szó:)

(A hangfájlok a bal oldali nyílra kattintva indulnak)

(Felolvasás Szentek életéből vagy az aktuális szinaxárionból:)
  1. április 5-én, vasárnap – Egyiptomi Szent Mária szinaxárionja:
Hitvallás
„Hiszek egy Istenben…”
(Bűnvalló imádság:) „Nézd el, engedd el, bocsásd meg, Isten, vétkeinket, amelyeket szándékosan vagy szándéktalanul, szóval vagy cselekedettel, tudattal vagy öntudatlanul, nappal vagy éjjel, értelemmel vagy gondolattal elkövettünk, bocsásd meg nékünk mint jóságos és emberszerető.”
„Miatyánk, ki a menyekben vagy…”
Feltámadási tropárion, 1. hang:
Bár a sírkövet a zsidók lepecsételték, és a vitézek őrizték szeplőtelen testedet, feltámadtál harmadnapon Üdvözítő, életet ajándékozva a világnak. Ezért a Mennyei Hatalmak ezt kiáltják Néked, az életet adónak: „Dicsőség a Te feltámadásodnak Krisztus, dicsőség a Te Országodnak, dicsőség a Te gondviselésednek, egyedül való Emberszerető.
Szent György tropárionja, 4. hang:
Mint a foglyoknak szabadítója, és szegényeknek oltalmazója, betegeknek orvosa, királyoknak pártfogója, győzedelmes György nagyvértanú, járj közre Krisztus Istennél, hogy üdvözítse a mi lelkünket!
Egyiptomi Mária tropárionja, 8. hang:
Tebenned, ó, anyánk, sértetlenül maradt meg a Példakép; mert felvéve a keresztet, követted a Krisztust, és cselekedettel tanítottál minket, hogy megvessük a mulandó testet, és gondozzuk halhatatlan lelkünket; ezért, Szentéletű Mária, angyalokkal együtt örvendezik a Te lelked.
Egyiptomi Mária tropárionja szlávul, 8. hang:
В тебе мати известно спасеся еже по образу: / приимши бо крест, последовала еси Христу / и деющи учила еси: презирати убо плоть, преходит бо, / прилежати же о души вещи безсмертней. / Темже и со ангелы срадуется, преподобная Марие, дух твой. //
Dicsőség az Atyának és Fiúnak és Szentléleknek
Egyiptomi Mária kondákionja, 3. hang:
A léleknek szilajságát…
Most és mindenkor…
Theotokion, 2. hang:
Keresztények csalhatatlan oltalma, az Alkotóhoz való állhatatos közvetítője, ne vesd el a bűnösök könyörgő hangját, hanem igyekezz, mint jóságos, segítségünkre, kik híven kiáltjuk Hozzád: Légy gyors a közbenjárásban, és siess az esedezésben, Istennek Szülője, ki mindenkor oltalmazod tisztelőidet!
„Uram irgalmazz” (12x)
(Olvasva, Hymnologion I. 311. old.:)
„Szentséges Háromság, egylényegű Hatalom, oszthatatlan Királyság, minden javak Kútfeje, légy kegyes hozzám, bűnöshöz, erősítsd meg, tedd értelmessé szívemet, és moss le rólam minden tisztátalanságot. Világosítsd meg elmémet, hogy mindenkor dicsőítselek, dicsérjelek és imádjalak, ezt mondván: Egy a Szent, egy az Úr: Jézus Krisztus, az Atyaisten dicsőségére. Ámin.”
„Legyen áldott az Úr neve, most és mindenkor és mindörökkön örökké.”
„Dicsőség…most és mindenkor…”
Zsolt 33.
„Áldom az Urat minden időben, dicsérete mindig ajkamon van. Az Úrban dicsekedik az én lelkem. Hallják ezt a szelídek és örvendeznek. Dicsőítsétek az Urat énvelem, és magasztaljuk együtt az Ő nevét. Kerestem az Urat és meghallgatott engem, és minden gyötrelmeimtől megszabadított engem. Járuljatok Őhozzá, és megvilágosodtok, és a ti orcátok meg nem szégyenül. Ez a szegény kiáltott, és az Úr meghallgatta őt, és minden gyötrelmeitől megmentette őt. Őrködik az Úrnak angyala azok körül, akik félik Őt, és megszabadítja őket. Ízleljétek és lássátok, hogy jóságos az Úr. Boldog az a férfiú, aki reménykedik Őbenne. Féljétek az Urat, minden Ő szentjei. Mert nincsen nélkülözésük azoknak, akik félik Őt. Gazdagok elszegényednek és éheznek, azok pedig, akik keresik az Urat, semmi jóban nem szűkölködnek. Jertek gyermekeim, hallgassatok reám: az Úr félelmére tanítalak benneteket. Ki az az ember, aki akarja az életet, és jó napokat szeretne látni? Tartóztasd meg nyelvedet a gonoszságtól, és ajkaidat attól, hogy csalárdságot beszéljenek. Kerüld a rosszat, és cselekedjél jót. Keresd a békességet, és kövesd azt. Az Úrnak szemei az igazakon vannak, és az Ő fülei azoknak könyörgésén. Az Úr orcája pedig a gonosztevőkön van, hogy kiirtsa a földről az ő emlékezetüket. Kiáltottak az igazak, és az Úr meghallgatta őket, és minden gyötrelmeiktől megszabadította őket. Közel van az Úr a töredelmes szívűekhez, és megmenti az alázatos lelkűeket. Sokak az igazak gyötrelmei, és valamennyitől megszabadítja őket az Úr. Megőrzi az Úr minden csontjaikat, és egy sem töretik meg azokból. Gonosz a bűnösök halála, és meglakolnak azok, akik gyűlölik az igazat. Megmenti az Úr az Ő szolgáinak lelkét, és senki meg nem lakol, aki Őbenne reménykedik.”
Imádság járvány idején
Urunk és Istenünk!
Tekints le szent mennyei magasságodból bűnös és méltatlan szolgáid imájára, mert törvényszegéseinkkel megharagítottuk jóságodat, felingereltük irgalmadat, és ne szállj perbe szolgáiddal, hanem fordítsd el felénk irányuló igazságos haragodat, szüntesd meg a pusztító veszedelmet, fékezd meg félelmetes pallosodat, amely láthatatlanul, idő előtt sújt le ránk, kegyelmezz szegény, elesett szolgáidnak, és ne add át a halálnak lelkünket, akik bűnbánatban, töredelmes szívvel és könnyek között borulunk le előtted, a mi Kegyelmes, Jóságos és Jótevő Istenünk előtt.
Mert te vagy, aki irgalmazol és üdvözítesz minket, mi Istenünk, és néked dicsőséget zengünk, az Atyának és Fiúnak és Szentléleknek, most és mindenkor és mindörökkön örökké.
Zsolt 136, Bűnbánati ének:
„Babilon folyóinál ott ültünk és zokogtunk…”:
(Ha a hívők fejezik be a közös szolgálatot:)
„Szent Atyáink imái által, Urunk Jézus Krisztus, Istenünk, irgalmazz nékünk.”

Article written by imrenyi

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Tovább az eszköztárra